2017. november 20., hétfő
Biblikus vitairat: Baloldali antiszemitizmus és keresztényüldözés
Biblikus vitairat: Baloldali antiszemitizmus és keresztényüldözés: Baloldali antiszemitizmus és keresztényüldözés http://polgarportal.hu/pok- katalin-baloldali- antiszemitizmus-es- keresztenyuldozes/
Baloldali antiszemitizmus és keresztényüldözés
Baloldali antiszemitizmus és keresztényüldözés
http://polgarportal.hu/pok-
2017. október 16., hétfő
Biblikus vitairat: Disznók elé gyöngyöt vetni
Biblikus vitairat: Disznók elé gyöngyöt vetni: Disznók elé gyöngyöt vetni Aradszki KDNP-s képviselő felszólalása a Parlamentben, azóta sem szűnő gyalázkodást váltott ki az ellenz...
Disznók elé gyöngyöt vetni
Disznók elé gyöngyöt vetni
Aradszki KDNP-s képviselő
felszólalása a Parlamentben, azóta sem szűnő gyalázkodást váltott ki az
ellenzéki média csatornáin. Energiáikat, táplálékukat nyerik e témából is, mert
lételemük a gyűlölködés és gyalázkodás. Ki tudja jobban gyalázni a kormányt és
képviselőit ettől függ fizetésük ettől függően kapnak újabb meghívásokat a
következő műsorba. Ha a kormány és képviselői nem nyújtanának kenyeret nekik,
éhen halnának és munkájuk sem lenne. Mesterségük címere a hazudozás, gyűlölködés,
gyűlöletkeltés és hergelés, meggyalázása mindannak, ami szent a másik oldalon.
Miért kímélnék a vallásos érzületet éppen, hiszen többségük ateizmusban és korunk
bálványimádatában a liberalizmusban szenved.
„Ne adjátok a szent dolgokat a
kutyáknak és gyöngyeiteket ne szórjátok a disznók elé, különben még eltapossák
lábukkal és megfordulva széttépnek benneteket!” (Mt 7,6)- figyelmezet a Biblia.
Nem kellett volna ebeknek adni és
disznók elé vetni a gyöngyöket a Parlamentben, azt, ami szent a katolikus
hitben. Lám mi történt? A disznók lábaikkal megtaposták és visszafordulva
megszaggatták az embert, aki beszélt a rózsafüzérről, Mária hitről a sátánnal
való küzdelemről. Sőt mindez magával hozta a katolikus vallás gyalázását is, de
hát ebben az országban mindent meglehet tenni, mert szólásszabadság van. Sőt az
itt nincs szólásszabadság, mantráját lehet üvölteni, miközben meg sem tehetnék
mindezt, ha nem lenne szólásszabadság.
A katolikus Mária tisztelet és a
rózsafüzér ügye a teológiai konferenciákra való, még ott sincs konszenzus
benne. A reformáció ugyanis bálványimádatnak minősítette a Mária tiszteletet és
ugyebár a magyar lakosság egy része katolikus másik része református. A
jobboldali érzelmű emberek is ebben a megosztottságban vannak, amit nem érdemes
a Parlamentbe bevinni. A Parlamentben való megjelenése automatikusan magával
hozza a szentséggyalázást, mert egy profán politikai térben hangzik el az, ami
a legnagyobb félreértést hozta eddig is a vallási területen. A bálványimádat
fogalmának félreértelmezéséről van szó, ami biblikus fogalom és ilyen
minőségében hogyan is tartozna a politikára. A világban is a legtöbb problémát
a bálványimádat fogalmának félreértése adta, ami a mai napig megosztottságot
okoz a nagy vallások és népek között.
A zsidók miután nem fogadták el
Jézust Isten fiának, ahogyan a keresztények, csak bálványimádatra gondolhattak,
mert ki lenne méltó a Teremtőhöz, akit egyetlen istenként kell tisztelni. Ezt
folytatták a muszlimok, akik a Mária tiszteletet, és Jézust a Teremtő melletti
„társistenek” imádatának vették, tévesen. És jött a reformáció mely felvette
ezt a fonalat, jóllehet sok pozitívumot hozott, és az üdvösség tanában a mai
álláspont szerint nem tér el egymástól a református, evangélikus és katolikus
tanítás. Ám Mária és a rózsafüzér kérdése még mindig vitatott, holott István
király Máriának ajánlotta az országot utód hiányában és mély hittől vezérelve.
Erre épül az Alkotmányunk, a Szent István-i örökségre. Ezért erről beszélnünk
kell, ha nem is a Parlament a legjobb hely erre. Arra mindenesetre jó volt,
hogy felszínre dobja ezt az ellentmondást és megoldatlan problémát.
Aktuális beszélni róla más
tereken, hogy mi valójában a bálványimádat. Az ország és a világ liberális
része ugyanis bálványimádatba esett, saját maguknak építettek fel egy vallást,
amit ma már neoliberalizmusnak hívunk. No, éppen ez a bálványimádat!
Bálványimádat még az „idegen istenek” és tanaik imádata. Ha például elkezdenénk
imádni és követni a keleti istenek és istennők tanításait, akkor bálványimádatba
esnénk a Szentírás szerint. Márpedig a bálványimádat fogalma a Bibliában jelent
meg és éppen ezt a kettőt jelenti. Még egyszer: amikor az ember sajátmagának
alkot egy vallást/elméletet, ami jelenleg a liberalizmus. Vagy idegen pl. a
keleti istenek tanait követi, azaz az önmegváltás hiteit és módszereit. A
keresztényeknek van Megváltójuk, de a keleti istenek tanai az önmegváltás
paradigmájában vannak, aminek eszközei a jóga és keleti meditáció. Vajon
mentesek vagyunk ettől ebben a keresztény kultúrában itt a XXI. század elején?
Hogyan is lehetne a keresztény
mennyország tagja Mária a bálványimádat alanya, mikor a katolikusok sohasem
tisztelték Jézus édesanyját istenként? Már erre Pázmány Péter világosan
rámutatott a reformáció kezdetén. A katolikusok csak kérik, hogy imádkozzon
velük vagy értük, de nem, mint istennő, hanem mint édesanya, aki a legközelebb
áll a Fiúhoz. Csupán 500 éves félreértésről van szó, éppen most van az
évfordulója. Ezt az apróságot még tisztáznunk kell, ha már a Szent István
országát építjük.
De befejezem, nehogy úgy járjak,
mint ama képviselő a gyöngyökkel.
Ám van még egy téma.
A képviselő
szájából elhangzott, hogy a Sátán legnagyobb, végső csapása a családok elleni
támadás lesz a Mária jelenések szerint, amelynek jelei már mutatkoznak az
abortusz, az egyneműek házassága és a genderelmélet terjedésén is. Ha azt a
csúnya szót kihagyta volna, a „szétdobálót”, ami nem Parlamentbe való téma, és
a liberalizmusra, mint tévtanításra mutatott volna, nem hagyott volna ennyi támadási
felületet. Soros, mint maga a sátán nem hangzott el, ez a baloldali média
hazugsága. De igenis sátáni terv
létezhet, hiszen „Az egész világ a gonosz hatalmában van”a Szentírás
szerint. Nagyon lehetséges, hogy a gonosz hatalmában van a család
szétrombolásán túl, az erőszakos migráns betelepítés Európába, mely minden
előrejelzés szerint gyökeresen átalakítja a földrészt.
Késői
következményként lehet ezután már csak múlt időben beszélhetünk a keresztény
Európáról.
Ezt tényleg
nem hagyhatjuk szó nélkül!
2017. október 13., péntek
A nemzeti+keresztény és a liberális
„István a király” liberális átértelmezése
Augusztus 20-a Magyarországon Szent István egykori tettéről
szól, arról az államalapításról, ami a kereszténység útjára állította az
országot. Nem volt ez mindig így. A szocializmus éveiben, célzottan
visszaszorították az akkori kormányok a nemzeti és keresztény érzést. Ennek
következményeként beállt egy amnézia a Szent István-i örökségről,
elfelejtettük, hogy majdnem 2000 évig keresztény ország voltunk. Ennek volt előzménye
Szent István királyunk küzdelme a pogány örökséggel. Erre emlékeztetett
bennünket Szörényi-Bródy remekműve, az István a király rockopera, mely műfaj a XX.
században jelent meg. A szerzőpáros szinte zseniálisan ráérzett arra, hogy most
már más idők következnek, így vált a rendszerváltás nyitányává az 1983-ban
bemutatott rockopera, az István a király. A műnek óriási hatása volt, szinte
robbant. Felszakította az elnyomott érzelmeket, felnyitotta a csukott szemeket,
megszüntette az amnéziát. Az emberek többsége katartikus élményt élt át, amikor
megnézte a rockoperát, ami a szabadság érzését adta. Hozott egy rácsodálkozást,
hogy nekünk, magyaroknak is van nemzettörténetünk, van Szent koronánk, és van
István királyunk, akinek az európai kultúrába való betagolódásunkat, és
keresztény örökségünket köszönhetjük. Mi volt a domináns érzés a mű látásakor? A tiszta, a felemelő, az euforikus, és a
szabadság érzése.
2013. augusztus 20-án, Alföldi Róbert rendezésében, István a
király azt mutatta meg nekünk, hogy létezik egy másik, egy ezzel ellentétes
látásmód Magyarországon. Alföldi elhagyva az István korabeli kosztümöket,
modern XX. századi ruhába öltöztette szereplőit, amivel jelezte, hogy
mondanivalója jelenkori életünkre is érvényes. A darab a szimbolizmus nyelvén azt
közvetítette, hogy felesleges István királyt és fő törekvését, a kereszténység
útját ünnepelnünk, mert a rabságot hozta el nekünk. Már a bemutatás helyszíne
is szimbolikus a szegedi Dóm téren, Isten temploma előtt. Itt mutat fricskát
neki és rombolja a hitet, hogy Isten országa a szabadság volna.
Amikor egyforma szürke öltönybe öltözteti Koppányt és
Istvánt, amikor István négykézláb araszol a földön Istenhez fohászkodva, ezzel
egyrészt azt mondja, a pogány és a szent között nincs különbség. Másrészt alávetettségben
élsz, egy felettes hatalom önkényeskedik fölötted (ti. Isten). Ez szinkronban
van azzal a XX. századi posztmodern és liberális gondolkodással, ami azt mondja
„minden virág virágozhat”, minden egyenértékű, a pogány vallások és a
kereszténység között nincs különbség. Sok igazság van, ez is igaz és az is
igaz, a kereszténység csak egy vallás a többi között. A „fölöttes hatalom”
felfogás nem új keletű, már megjelenik Hegelnél, a 20. században pedig
legközismertebben C.G. Jungnál és Rudolf Steinernél. Ez szinkronban van azzal
is, amikor a kígyó azt mondja a Paradicsomban, hogy szakadjatok el Istentől, ti
is „istenek vagytok”, amivel megfordítja
a szabadság fogalmát. Az Evangélium szerint ugyanis „Ahol Krisztus lelke,
ott a szabadság”. Az Alföldi darab pedig azt közvetíti, hogy ahol Isten, ott
rabság van. Ennek legszimbolikusabb képe a Szent korona, mint rabrács és a belé
zárt emberek a darab, záró képében.
Alföldi ki akar bennünket ábrándítani abból, hogy amit
1983-ban láttunk, és amit István tett, az tiszta, felemelő volt és szabadságot
adott. Azt akarja mondani: ez nem az, aminek hittétek, mert itt csak vér,
gyilok és gyűlölet van. Hatásos eszközt talál mondanivalójához, gyakran a
mediatizált, média agresszivitás képeivel élve. Folyik a vér, illetve a piros
festék minden mennyiségben, a jelenetek horrorisztikusak
és egyben parodisztikusak. Lásd. a vonagló véres tömeg, a véres sámán, a
lefejezett ló,amiből látványosan, naturalisztikusan folyik a piros festék. Ezt
nevetés nélkül a közönség sem tudta megállni Szegeden, már-már Tarantino fanyar
és gunyoros horror világát idézi. Sok ötlet van benne, hiszen Alföldi
tehetséges, kreatív alkotó. Játszik, mint a gyerek, és azt az érzetet kelti,
hogy gúnyosan mosolyog a háttérben. A darab nevezhető zenés pamfletnek is, mert a néha csujjogató tánckar, az énekléssel
próbálkozó színészek játéka nem nevezhető rock operának, ami egykor volt. A
Trabantból kilépő régi szereplők bohókás tétovasága, a napszemüveges rendőrök
bizarrsága, a punk fejű sámán, csorgó piros festékkel a fején, a szürke
öltönyös négykézláb mászó István király, a szentség, a szent emlék
eltávolítására tett hatásos kísérlet. Míg a 83-as bemutatás visszavezetés volt Istenhez, addig az
Alföldi 2013-as rendezés az eltávolítást
szolgálja. Az előző felemelt, az utóbbi a
mélybe taszított. Katarzis helyett vér és döghalál. Még a liberális
filozófus Heller Ágnes is azt mondta Nietzsche munkásságáról, aki a
Zarathusztrában megírta az Evangélium pamfletjét: „A kreatív tehetség sem tehet
semmissé erkölcsöt és morált.”
A szimbolizmus itt, az európai kultúra legfőbb szimbólumának,
a Kereszt értelmének megfordítását
célozta meg. A Kereszt mindig is az élet jelképe volt. Az üdvtörténet szerint,
Jézus kereszthalálával szerzett nekünk örök életet. Ő a híd, csak „általa”
juthatunk vissza a Teremtőhöz. Ennek értelmében a pogányság az emberi lélek
halálát jelenti, mert nincs Megváltója, aki örök életet adjon neki. Alföldi ezt
fordítja meg abban a szimbolikus jelenetben, amikor a kereszttel döfik át az
embereket. Ezzel a horrorisztikus és naturalisztikus jelenettel azt mondja,
hogy a kereszt a halál, a halálosztó, a gyilkos hatalom jelképe. A kép megint
csak Tarantino-t idézi (lásd. Született gyilkosok), és a médiával elkábított
fiatalság nagy részének mind a tartalom, mind a megjelenítés tetszik.
Amikor a 83-as itthoni bemutatás után, egy történelmi esemény
színhelyén Spanyolországban is bemutatták a darabot, ott is eufóriát váltott
ki. Azt mondták, ezt a nehéz múlt emlékét őrző helyet ez a rock opera
megszentelte. Az Alföldi bemutatás láttán most, a megszentelés helyett a
meggyalázás juthat eszünkbe. Nesze nektek, keresztény érzület! Nesze nektek nemzeti
érzés! Alföldi csak önmagát adta, mert ő a korszellem, a „posztmodern és
liberális toleráns” tudat egyik képviselője. A posztmodern liberális tolerancia
nem épít, hanem rombol, mert nincsenek morális értékei. A darabban van
polgárpukkasztás, kreatív játék és saját liberális filozófia, ami Nyugat Európa
domináns gondolkodásmódját tükrözi. Benne van a posztmodern és liberális szinkretizmus,
az álságos békevágy, ami az antagonisztikus ellentétet egyenlőnek látja. Ezt
sugallja az „unom a politikát” kihangsúlyozása, a pogány és a keresztény, a
politikai bal és a jobb oldal egy kalitkába zártsága. Ezzel a maga hit nélküli,
posztmodern liberális toleráns módján azt mondja: legyen béke már.
Miután Istent kiiktatta, a nemzeti és keresztény érzelmeket
megszüntette, vajon békét remélni, lehet e?
2017. október 8., vasárnap
I will bring strangers against you
„I
will bring strangers against you …” (Iz28,7)
Paris, London, Berlin, Brussels,
Barcelona, then London again, and so on! The line is incomplete but you can
type the keyword „terrorism” and you can get a full list on the net. Why has
this happened to us?
There are many explanations
day by day, but The Bible the basic literature of the European culture gives an
exhaustive answer. The almost every day terrorism with the migratory pressure
is an urgent warning for Europe (and of course U.S. and Canada). Instead of the
faith in God are indulged in the pseudo-humanism of the liberal theory. This is
why the warning! What is the pseudo-humanism? This is only humanism without
morality. The Man created for himself a new idol in the 20.century called
Liberalism.
The invasion of massive masses
and the increasingly cruel murders reminds us in a way of the history of Old
Testament which was written for the whole Mankind to teach us as an eternal
reminder. What is the story about? What
happens if the people fall into idolatry?
Whenever the „chosen people” moved
away from God and his laws about idolatry, they fell into the pit of moral
crisis and this time the prophets always said: „Turn away from your sins!” If
they continued their guilty life they suffered from foreign violent nations and
invasion of cruel people. The prophets predicted the message from God: „I will bring strangers against you, the
most terrible of nations: they shall draw their swords against the beauty of
your wisdom (E., 28, 7). Elsewhere:„For I am rousing the
Chaldeans, that fierce and impetuous nations, who march through the breadth of
the earth to seize dwelling not their own. (Hab,1, 6)
The message of migration
invasion and „Killers behind the altar” is a very clear symbol. (the killing of
French Christian priest 2016. 07.16.) This was the biggest warning for Europe.
It means that killers take over your place, destroy and defile your altars if
you do not come back to God and his laws.
Today everywhere there is an
open opposition to God and his laws. The liberal pseudo- humanism kills the
life we have received from God. Man has no right to kill the life by abortion,
euthanasia, and by „culture without child”. The Man has no right to defile the
marriage by „plural forms of coexistence (it means libertinism) and homosexual
marriage. Man has no right to destroy nature by inventions and money. „They did not honor him as God or give
thanks to him, but they became futile in their thinking, and their senseless
minds were darkened. Claiming to be wise, they became fools…”(Rom1, 21,22)
People desecrates not only
nature but their own body as well. The libertine lifestyle the bodybuilding
cult, skin tattooed and solarium skin, more and more enjoyment and entertainment
are the so-called „values” of today’s Man. „You
do not know that your body is the temple of the Holy Spirit?”- asked S.
Paul in the Gospel. The relationship between sin and illness is clear in the
Bible. When Jesus cured he also redeemed the sins and said: „Do not sin anymore!”The
pharmaceutical industry has become the largest business because people are
eager to get pills and do not seek the cause of the illness. At this stage of
moral crisis after climate change, natural disasters, the migrant invasion has
emerged and also the increasingly frequent terrorism. We can not stop it with
external protection only, we need internal protection as well.
The punishment of „I will
bring strangers against you” always happened due to the idolatry worship of „foreign
gods” which caused finally the moral crisis. Modern idol worship is the body
cult, the sex cult, the money cult, the stars cult, not to mention religious
relativism. All people adore the same God, all roads lead to the same place,
and all religions are equal. This is the ideology of liberalism and
postmodernism. In the light of the Bible this idea of course is a lie, moreover
it means the sin of „worship of other gods”. This idea hiding in the jacket of
pseudo- humanism seems to characterize Europe and of course U.S. and Canada.
Today the situation is very
much the same as it was in ancient times. „Is full of the country with predictors
and fortune tellers”- as the prophet said. Otherwise beside esotery the ideas
of Eastern gods („foreign gods”) have also made their way into sciences, which has
caused conceptual confusion. Today e.g. those who have dealt with occult things
(shamans, predictors, seeing the dead) are called as different types of the
„mediator specialists”, „communicational specialists” or types of the Saint by ethnography
and the religion science. The researchers of religion science created the idea
of „sacred dialectics” where the religions of archaic age and the historical Christianity
are equal. The „foreign gods” the so-called „idol gods” and God are equal. The
main parts of psychology contain the Eastern doctrines of self salvation by
„foreign gods” and using their technique as meditation and yoga which they intend
to bring into schools as well.
The Oriental Doctrines got
into philosophy from the 19th century by Schopenhauer and Nietzsche. This
tendency was continued at the beginning of the 20th century by C. G. Jung in psychology
and Mircea Eliade in the religion science and later on by Jan Assmann in Egyptology
and so on. It was this pathway which was
followed by 20th century philosophy, so finally the postmodern idea and neo-liberalism
has emerged, which was based on Eastern value relativism. The postmodern and
liberal ideology rejects the „and” culture of Bible which says there is difference
between „good” and „bad”, „real” and „false”. (God is holy and only good in the
Jewish-Christian faith.) Instead the
The original message was: „I
will give Egypt into the hand of a cure master.” Well, we are Egypt now. The
aim of the researchers is now „to give back dignity of Egypt” because in their
opinion the Bible gave an unfairly negative judgment of Egypt. („Egypt and Babylon
is the name of the sin” Rev.)Today the occult books of the Egypt religion have
become „great wisdom” and books of all „other gods” in the world. After all
this Man’s own created religion grew, the big idol, the postmodernism and
liberalism. Why are we wondering after all the invasion and violence of the
foreign nations, what we call crisis of migration?
The Lord’s anger is manifested
by invading Egypt by the Assyrians to. „He
will raise a signal for a nation far away, and whistle for a people at the ends
of the earth: here they come, swiftly, speedily!”(Is5,26). It is well known
in the Bible that the murderers who entered the country are also punished. („because of human bloodshed and violence to
the earth, the cities and all who live in them”(Hab2,17) The terrorists are
in the misconception that the human sacrifice given to Allah sends them to
heaven. „You sacrificed to the Satan not God”- says the prophet.
The sin of hatred and murder as
we know belong to Hell. Love, charity and justice belong to God. It is not God
who does the evil in the world, he just only allows Satan to do so. Love of God
and hatred of Satan stands against each other in case of the terrorist attacks.
The export of American liberal
democracy to Arabic countries, called the Arabic spring, was the beginning of
terrorism. The U.S. got away from Protestant ethics a long time ago, in which its
foundations rooted at the very beginning.
Today the U.S. like Europe idolater
has been trapped in the liberal pseudo – humanism, which actually means
tolerance without morality. We hope Trump will stop it. There are only two
countries in Europe which defy this idea, Hungary and Poland. But we suppose
that due to the pressure caused by migrant invasion and terrorism more and more
countries will return to Christian origins and Christian values. We can stop
the invasion and violence only with internal protection force and then external
protection will become more efficient. The internal protection forces imply the
return to the faith in Christian morality, and God.
The fate of Europe is at
present: „I will strangers against you…” But
do not forget about, 9/11 neither. We are also responsible how history will continue.
„O my
God, to save me: O Lord, come quickly to help me”(Psalm70, 1).
2017. szeptember 27., szerda
Pogányság, kereszténység és a fogalmi zűrzavar
Pogányság, kereszténység és a fogalmi zűrzavar
A XX. századi posztmodern gondolkodók
vetették fel, hogy „ki mondja meg mi az igaz”, ergo nincs egyetlen igaz. A múlt század posztmodern
gondolkodása azt mondta, hogy nincs egyedüli igaz, sok igazság van és mind
egyenlő mértékben érvényes. Többek között ennek közvetlen előzménye volt Mircea
Eliade valláskutató a „szent dialektikája” elmélete, mely egyenlő rangra emelte
az archaikus vallásokat a zsidó-kereszténységgel. Könyvei kötelező tananyagok lettek a felsőoktatásban, mind a mai napig. Ez is szentség, az is szentség,
tehát a pogány, bálvány szavak illegitimmé váltak. Az „egyiptomi” és a „zsidó”
egymás ellentétei voltak az Ószövetség óta, egészen a XX. századig. Az
„egyiptomi” a pogány bálványimádatot jelképezte, a „zsidó” pedig Isten népét,
törvényeinek hordozóját. Az egyik az „alvilággal kötött szerződés” a másik az
„Istennel kötött szövetség” ellentéteit hordozta. A XX. századi egyiptológusok
azonban, különösen Jan Assmann ellentétes értelmet kezdett neki adni, sőt
„Egyiptom méltóságának visszaadását” tűzte ki célul. A Szentírásban pedig,
„Egyiptom és Babilon” a bűn neve „mind valós, mint átvitt értelemben”, mert az
„idegen istenek” és tanaik imádatát jelenti. Kérdésünk, hogy igaza van e a
posztmodernnek - a XX. század fő ideológiájának, ami mind a mai napig hat – abban,
hogy az archaikus kor vallásai ugyanoda visznek, egyenlő értékűek, egyformán
igazak a zsidó-kereszténység Istenének tanításával. Milyen bizonyíték van az
archaikus vallások, mint az egyiptomi-görög, perzsa, és indiai istenek és tanok
igazságára és milyen bizonyítékkal szolgál a Biblia az igaz Istenre és igaz
tanításra?
Indiai istenek
Az indiai vallás a hinduizmus alapirodalma a Védák és az Upanisadok,
mely utóbbit papok, bölcselők állították össze. A tant tanító brahmanok
csatolták hozzá saját tudásukat, akik életük végén az erdőben remeteként éltek.
Ők lettek a guruk, a titkos beavatás mesterei. A halál utáni létről, a
személytelen beleolvadást tanítják a létezőbe, aki már nem tudja, hogy ki volt
előtte. Eléggé sivár jövőt festenek a személyes testben való feltámadás
keresztény reményéhez képest. A lélekvándorlás tana a Védákban is benne van, de
az Upanisadokban van kifejtve. Az archaikus vallások egyik alapvető sajátossága
ez, amivel szemben a zsidó-kereszténység az egyetlen életet állítja. Ahogy a
többi ókori vallásban, szabadulást a körforgás láncából csak a tudás hoz.
Meghirdeti a semmi cselekedetet, ami nem idéz újabb életet, sem jót sem
rosszat, amivel a szeretet létét is tagadja, ami pedig lényege a Szentírás
tanításának.
Az indiai misztikus
Az archaikus vallások mindegyike úgy
jött létre, hogy egy misztikus ember találkozott valami spirituális erővel, aki
neki tanításokat adott. Tanúk azonban nincsenek, mindezek igaz voltára. A Védák
könyvei az elsődlegesek és misztikus eredetűek, a védikus alapműnek számító
Bhagavad-gíta esetében ez konkrét formában is látható. A mester és tanítvány
viszonylata itt is alapját képezi a könyvben megjelenő tanításnak. Ahogyan az
egyiptomi és iráni vallás esetében, Krisna személyében felfedezhető a „valami erő”(szellemvilági)
megtestesítője, Ardjuna pedig a misztikus ember. Ő az, aki a tanítást képes
fogadni, majd közvetíteni, amit később leírnak, így alapját képezve a köré
épülő vallásnak. Ha a Szentírásra tekintünk, akkor egyértelmű, hogy a tan az
„ég seregeitől” érkezik, az „idegen istenektől”, a „levegőégben lakó,
láthatatlan földi hatalmasságoktól”, aminek veszélyére Sz. Pál figyelmeztet. Ha
a tanítás alapelemeit nézzük, ugyanazt találjuk, mint más archaikus vallás és
archaikus isten esetében. A lélek örök, ám a test börtönében sínylődik, amit
önmegváltó gyakorlatokkal ki kell szabadítani, és persze imádni kell a tanítást
adó isteni lényt. A Védák azt írják le, hogyan kell istenekként imádni ezeket a
szellemi lényeket szertartásokkal, áldozatokkal, himnuszokkal, énekekkel,
varázsigékkel, tánccal. Ahogy Egyiptomban Hermész azt mondta, „Egy varázslata a
világ”, Perzsiában Ahura Mazda a „sors ura”, a „legnagyobb mágia” atyja,
Indiában „Brahma varázslata a világ”. A „varázslat” kíséri az „idegen istenek”
tevékenységét, amit az ókori nép is bevett szokásai közé, ami viszont tiltott a
Szentírásban, csakúgy, mint a politeizmus, ami minden archaikus kultúra
jellemzője. Ambivalens istenek jelennek meg ezekben a vallásokban, Egyiptomtól
kezdve egészen Indiáig. A Brahma nevű varázsló spirituális erőn kívül Visnu a
jó, Síva a romboló istenek, ahogy Osiris és Szét szemben áll egymással
Egyiptomban. Visnuhoz kötődik a visnuizmus, a neohinduizmus terméke a Krisna
tudat, melynek könyve a korábban említett Bhagavad-gíta. Ardjuna, a misztikus
tanítvány azonban nem tud szolgálni bizonyítékkal, ahogyan Hermész fiú
tanítványa sem, és Zarathusztra sem arra vonatkozóan, hogy igaz isten és igaz
tanítás lenne, amit kapott. Egyedüli misztikusokként kapták a tant, nincsenek
„tanúk”, mint a zsidó-kereszténységben, ahogyan ezt majd látni fogjuk.
Krisna is ezoterikus tudásnak nevezi
a tanítást, ahogyan a más területeken működő szellemi entitások. Mindegyik
„idegen isten” tanításának jellemzője a titkos tanok, beavatás,
mester-tanítvány viszonylat, szabadulás, önmegváltó gyakorlatok. Az önmegváltás
legfőbb eszközei a meditáció és jóga, valamint a Krisnának való teljes odaadás
a Bhagavad-gítában. Tanítást ad: „hogyan ismerhetnek meg engem teljesen, a
Rólam való teljes tudat által, a yoga gyakorlásával”[1]-
olvasható az indiai iratban. Ezután nem gondolhatja senki, aki Európában
könnyed egészségügyi gyakorlatnak véli a jógát, hogy valóban az, és nem idegen
szellemi hatások alá visz. Aki őt imádja és gyakorlatait követi, az ő
mennyországába jut, ahol „borral folyó patakok” várják őket - ígérete szerint.
Megjegyezzük, az iszlámban ezt ígéri Allah is követőinek, aki ugyancsak egy
misztikusnak Mohamednek adta tanításait, ám neki sincs semmi bizonyítéka az
igaz istenre és igaz vallásra, ellentétben a zsidó-kereszténységgel ahol egy
egész népcsoport, próféták sora és a 12 apostol egymást igazolja.
Krisna azt mondja, a „félistenek
imádói a hozzá tartozó bolygókra jutnak,”[2] de Ő
hatalmasabb, a legfelsőbb bolygók ura, így követői oda kerülnek. Azt állítja: „megnyilvánulatlan
formában, ezt az egész univerzumot áthatom. Minden lény bennem van, de én nem
vagyok bennük. …Íme, misztikus hatalmam[3]”. A
misztikus hatalommal való felruházottság, megfelel a szent páli meghatározásnak
a levegőégben lakó láthatatlan földi hatalmasságokról. Ebből a vallási iratból
bizonyosodhatunk meg róla, hogy valóban léteznek ilyen spirituális hatalmak,
akik a lelkek megszerzésében mesterkednek. A szüntelen imádkozás hozzá, nevének
mantrázása, leborulás, testrészein való meditálás, kötött táncmozdulatok és a
jóga által valósul meg az uralma alá kerülés. Láthatóan attól függ ki hová
tartozik, melyik istenséghez, vagy félistenhez, vagy szellemhez, kihez
fohászkodik és kinek a tanait követi, ez dönti el sorsát halála után. Tudjuk,
hogy a Szentírás spirituális harcról beszél, amikor a „világosság angyala”,
Isten ellen fordul és magával rántja az angyalok egy részét, akik az emberek
félrevezetésében vesznek részt. Vezérüket sátánnak nevezi a Biblia és követőit
bukott angyaloknak. Az Ószövetségben az ember halála után egyik oldalon az
őrzőangyala, másikon a sátán áll, aki igyekszik bizonyítani, hogy életében őt
követte, így övé a lélek. Aki tehát a bukott angyalsereg tanait követi az
hozzájuk tartozik, viszi magával a saját szellemi terébe. Ezek a szellemi erők,
láthatóan különböző saját mennyeket és poklokat alkottak. A Szentírás azonban a
végítéletben azt ígéri, miután Krisztus kapott „hatalmat mennyen és földön”,
aki nem hozzá tartozik, az ellenség, és végleg elpusztul. Krisna is azt hangoztatja
azonban magáról, hogy „megnyilvánulatlan formában, ezt az egész univerzumot
áthatom”, „ez az egész kozmikus megnyilvánulás, nekem van alárendelve.[4]”Nem azt
mondja e a Biblia, hogy „az egész világ a gonosz hatalmában van”(1Ján 5,19) a
bűnbeesés óta? Jézus azért jött, hogy „a sátán művét lerontsa”, és „megmentse,
ami elveszett”.(Mt18,11) Ő az, aki szabadságot ad azáltal, hogy megszabadít a
bűn fogságából, ami a sátánhoz köt. „Ahol az Úr Lelke, ott a
szabadság”(2Kor3,17). A bűn nemcsak testi lehet, de a bálványimádat, az „idegen
istenek” és tanainak követése is. Áldozatok bemutatása az „idegen isteneknek”,
a csillagokba vetett hit ez a leggyakrabban előforduló bűn az Ószövetségben,
amit Egyiptom jelképez, de minden nemzet ebben van, és a „választott nép” is beleesik
időnként ebbe a „csapdába és hurokba”, amit a bálványimádó népek szokásai
jelentenek. „Amit a pogányok áldoznak, azt nem Istennek, hanem a sátánnak
áldozzák”(1Kor10,20-21)- mondja a próféta.
Tibeti túlvilág
A Tibeti Halottaskönyv leírása
szerint számtalan „békés és haragvó” istenségen kell meditálnia a halandó
léleknek. Tulajdonképpen ez istenségekkel akarnak azonosulni, vannak közöttük
„vérszívó hóruszok”, de lehetnek békések is. A róluk készült képek szerint mind
nagy hasú, sokszor állatfejű, taszító külsővel ábrázolt alakok. Ráadásul
párjukkal, nemi aktusban egyesülve ábrázoltak. Az ősi irat tanítja, hogyan kell
a „békés és haragvó isteneken” meditálni. Aki az istenek testén meditál, az
halálában vele egyesül, tulajdonképpen a tudatáthelyezés műveletét végzi, ami
veszélyes okkult praktika. A végcél beolvadni valamely istenségbe és azt mondja
igaz tanításnak, ha nem az evilági élettel foglalkozik valaki, hanem ilyen
okkult gyakorlatozással. Halál előtt fohászkodnak a Buddhákhoz, ne engedje,
hogy rossz karma hatása alá kerüljenek. Buddha célja ugyanaz, az életek
körforgásának megállítása volt, csakhogy ő elvetette mindenféle isten létét. A
T.H.-ban viszont a megszabadulás eszköze a békés és haragvó isteneken való
meditálás, fel kell őket ismerni, ami azonnali szabadulást eredményez[5]. Ez a
tibeti buddhizmus könyve, létrehozása körül lámákat látunk és itt is feltűnik
egy mitikus, isteni vagy félisteni személy, Padmaszambhava. A Tibet kutatók azt
mondják a lámák valóban jártak „odaát”, mert olyan élethű képet adnak a másik
világról. Miről van szó? Miután folyamatosan okkult gyakorlatokat végeznek,
meditációs víziókban, vagy testelhagyó gyakorlatok során valóban láthatják azt
a szellemvilágot, amit megidéznek hiteik és gyakorlataik által. Ebben a
szellemvilágban „vérszívó istenségek, ijesztő külsejű fúriák, bestiák, hárpiák,
békés és haragvó istenségek[6]”
jelennek meg, mantráik nyomán. Ez keresztény szemszögből nyilvánvalóan a
tisztátalan szellemvilág, az „idegen istenek” által létrehozott spirituális
térség, az ő lelkeikre ennek a szellemvilágnak a „valami erői” tartanak igényt,
attól függően mire koncentrálnak, mit mantráznak, melyek tanaiban hisznek. A
keresztény spontán misztikusok, akik sohasem végeznek okkult gyakorlatokat, ők
a jézusi mennyország tagjait látják és haláluk után hozzá kerülnek. A
zsidó-keresztény tanítás szerint, az idegen istenek és követőik ki fognak
veszni a világból, Egyiptom és Babilon elpusztul, csak a Jézusi szellemvilág
marad meg és erre „tanúk” vannak, ellentétben egy-egy okkult misztikus által
létrehozott vallással.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)