2017. február 1., szerda

Biblikus vitairat: Mária tisztelet és a bálványimádat kérdése

Biblikus vitairat: Mária tisztelet és a bálványimádat kérdése:   Mária tisztelet és a bálványimádat kérdése A katolikus Mária tisztelet kapcsán tisztáznunk kell, mi a bálványimádat. Van bálványimá...

Mária tisztelet és a bálványimádat kérdése



 Mária tisztelet és a bálványimádat kérdése
A katolikus Mária tisztelet kapcsán tisztáznunk kell, mi a bálványimádat. Van bálványimádat és van, amit annak mondanak. Pl. István király, Máriának a Megváltó édesanyjának ajánlotta fel országunkat, ám a Mária tiszteletet a reformáció 1500 évvel később bálványimádatnak minősítette. Ám a Biblia fényében megismert bálványimádat, az "idegen istenek" ünneplése. Isten ellenségének a tisztátalan szellemvilág alakjainak, és a hozzájuk kapcsolódó tanoknak imádatát jelenti. A bálványimádat fogalmát a Biblia vezette be, mely a kígyó, a hozzátartozó bukott angyalok, a „gonosz szellemek”, az „ég seregeinek” a Napnak, a Holdnak és a csillagoknak, istenekként való ünneplését jelentette. Ez "idegen istenek" szobrainak készítését és imádatát tiltotta meg Isten. Ennek tükrében, Mária kapcsán bálványimádatról beszélni értelmetlen, a biblikus bálványimádat fogalmának, meg nem értéséből fakad. Azt kérdezhetnénk „Mi köze van a szalmának a tiszta búzához?”(Jer23,25)
A jézusi mennyország tartópillérei a Megváltó legközelebbi családtagjai, az Atya és az édesanya Mária, valamint a Szentek. Hogyan lehet tiszteletüket bálványimádatnak nevezni? Gondoljunk csak a Jelenések könyvére, ahol a Szentek vére kiált! Szentek látomásaiban, Mária az édesanya, mindig Jézus mellett áll, vagy az Atya előtt térdelve imádkozik a világért. Ők a tiszta szellemvilág tartópillérei - melyet Jézus kormányoz - akik mindannyian a lelkek megmentéséért dolgoznak, hogy a tisztátalan szellemvilág karmaiból, a kárhozatból kimentsék. A spirituális harc éppen a bálványimádat alanyai az "idegen istenek" ellen folyik, melyben a mennyország tagjai, tehát Mária is részt vesz. Ő az, aki a "kígyó fejére tapos". Már Szent Pál is azt mondta, hogy "a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem láthatatlan földi hatalmasságok ellen, akik a levegő égben laknak." Az "Istennel kötött szövetség" éppen az archaikus istenek(bálványimádat) legyőzésére kötődik. Mert az ember az ókorban az "ég seregeit imádta és szolgálta"(Krón3,2-4). Erről szól a Tízparancsolat legelső törvénye: "Ne legyenek előttem más isteneid!"A Jelenések könyvében Egyiptom és Babilon legyőzésével fejeződik be a spirituális harc, azaz a bálványistenek és tanaik veretnek le, mert akik ebben hisznek lelkük nem kerülhet Jézus mennyországába. Korunk azonban felélesztette a bálványimádatot a "szakrális dialektikája" Eliade-i elmélet óta, az archaikus istenek egyenlő jogokat kaptak. Az egyiptológia "Egyiptom méltóságának visszaadására" törekszik Jan Assmann munkája nyomán. A mennyország tagjai, közöttük Mária aki legközelebb áll Jézushoz ezt a spirituális harcot folytatják értünk, hogy a lelkeket az "idegen istenektől" megmentsék.
  Már Pázmány egyértelművé tette: „Isteni tiszteletet a katolikusok nem adnak a szenteknek, sem a pápának, sem Máriának, senki nem teszi Krisztushoz hasonlóvá őket”. Máshol: „csak azon kérjük, hogy könyörgésével nyerjen kegyelmet nékünk (ti. Mária) az Istentől. Az isteni tisztelet, az Anyaszentegyház hitével ellentétes…”. A szentek segítségül hívása bizonyítékának tekinti Szent Máté utalását és Pál, Rómabeliekhez írt levélét, amiben kéri a gyülekezet imáját, az evangéliumi testvérekre. Arra hivatkozik, hogy az apostoloktól kezdve, imádkoznak a szentekhez.[1] Ezzel szinkronban van a mai hitvédelem,[2] ami szerint, a katolikusok valójában azért imádkoznak a szentekhez, hogy megkérjék őket, imádkozzanak velük együtt. Az együtt imádkozásra, több példa van az Evangéliumban. (Róm15,30, 2Kor1,11, Ef6,18-20, Fil1,19, Kol4,2-4, 1Tessz5,25, 2Tessz3,1-2, Fil1,22.) A közbenjáró imádságnak nagy szerepe van az Újszövetségben: „Mindenekelőtt arra kérlek, végezzetek imát, könyörgést, esedezést és hálaadást minden emberért. Ez jó és kedves Istenünk szemében” (1Tim2,1-4). A szentekhez való ima, nem imádást jelent csak kérést. Ahogy a régi angol „pray” kifejezés imádkozást, kérést jelent, csak a protestáns értelmezésben imádást. A Jelenések könyvéből látható, hogy a mennyben lévők tudnak a földi dolgokról (7,13-14).  Még előbb a Makkabeus 2. könyvében, Júdás látomása Jeremiás prófétáról is igazolja ezt, és az értünk való imát: „Oniász megszólalt és azt mondta: Testvéreinknek ez a barátja Jeremiás, Isten prófétája. Sokat imádkozik a népért és az egész szent városért” (2Mak15,14). A Makkabeusok könyvét azonban, a reformátorok kihagyták a hivatalos kánonból.
A Jelenések könyve szintén igazolja, a „vének” és a „szentek imádságait”: „Amikor átvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt. Hárfája volt mindegyiknek és tömjénnel tele aranycsészéje – ezek a szentek imádságai” (Jel5,8).  A Rózsafüzér imádság, gyakorta támadások célpontja, az ismétlődő imák miatt. Az imák többszöri ismétlésére viszont, több példa van a Bibliában. Legkorábban a (Mtörv18,9-15) és az Újszövetségben: „Erre otthagyta őket, újra elment és harmadszor is ugyanazokkal a szavakkal imádkozott” (Mt26,44). Az apostolok kérik a híveket: „Imádkozzatok szüntelenül” (1Tessz5,17). 
A bálványimádat biblikus fogalma van megfordítva a Mária tisztelet a Szentek és a szentségek bálványimádattá minősítésben. Az Ószövetségben a bálványimádat következménye az elferdített jogrend. Korunkban többek között a vallásszabadság téves értelmezése, az Egyház nevének besározása, az abortusz, az eutanázia, az azonos neműek házasságának törvénybe iktatása már az elferdített jogrendet tükrözi. Az Úr a következőképpen határozza meg a bűnt: „Más istenekhez szegődtek,...Engem pedig elhagytak és nem tartották meg törvényemet.”(Jer16,11), „csorbát szenved a törvény, a jog nem érvényesül…a jogot kicsavarják.. Mire jó a bálvány? (Hab1-2, 18-19), „szemedet a bálványokra vetve…feledésbe ment az igazság...nincs többé jog.” (Iz57-59,15). Az ószövetségi próféták szavai szerint, minden esetben ez a végkövetkezménye a bálványimádatnak. Attól, hogy nem kapnak Egyház státuszt, az "idegen istenek" vallásai, még vallásszabadság van, mert bármely gyülekezet szabadon gyakorolhatja vallását. Minden vallás, amelyik nem zsidó vagy keresztény, az Egyház nevéhez kapcsolása, a bálványimádat törvénybe iktatása, a sátánnak emelt újabb oltár A Biblia fényében.

Az Ószövetségben, melyet "okulásunkra írtak meg", ilyen esetekben, amikor az emberek elpártoltak Istentől és törvényeitől, megjelentek a próféták és hirdették: "Térjetek meg!" Ha ez nem történt meg, előre jelezték idegen erőszakos népek invázióját:
Mert íme, feltámasztom a Káldeusokat, a kegyetlen és vakmerő nemzetet, amely eljárja a földet széltében, hogy hajlékokat foglaljon el, amelyek nem az övéi.” (Hab, 1,6) 
 Így volt ez más nemzetek, például Egyiptomot esetében is: Azért íme, hozok reád idegeneket, a nemzetek legkegyetlenebbjeit, és kivonják fegyvereiket bölcsességed szépsége ellen, és megfertőztetik fényességedet.”(Ez 28,7)

Európa nem éppen idegen népek inváziójától szenved e? Európa nemzeteit nem éppen idegen népek terroristái gyilkolják és erőszakolják e? 


[1] Pázmány, 1983, 172-255.
[2]  Katolikus Hitvédelem különösen Dr. Kovács Gábor és a depositum.hu oldalán, James Akin tanulmányaira támaszkodtunk.