A zsidók féltek '56-ban!

A zsidók féltek ’56-ban!

A „soa” kutatások olvasgatása során került a látóterembe az a kérdés, hogyan élték meg a zsidók ’56-ot. Meglepetten láttam, hogy a beszámolók a zsidók félelméről szóltak a forradalom kirobbanása kapcsán. Felmerült bennem a kérdés és a kíváncsiság, vajon mi okozta a félelmet. Most ez újból eszembe jutott, az ellenforradalmazó Havas Szófia kapcsán. Ő azt állítja, hogy volt náci diverzáns csoportok kommunistákat és zsidókat kerestek. Természetesen abszurd dolog a magyar nép hősies forradalmát ekként ledegradálni, de akkor miért féltek a zsidók? A következő eredményre jutottam:

 Hogy a probléma gyökerét feltárjuk, vissza kell mennünk a II. világháborúig, sőt még előbb a „numerus clausus” idejére, a zsidóüldözés kezdetére. Amikor 1945-ben a Szovjet intervenció és a szocialista rendszer elindult Magyarországon, az új rezsim elnyomást hozott a magyar embereknek, de természetesen a felszabadulást hozta a zsidóságnak. Ha a Szovjet tankok nem űzik ki az országból a német katonákat, Hitler elpusztította volna az egész zsidóságot mind Magyarországon, mind a többi Közép-Kelet európai országban. Ugyanaz a történelmi esemény, „felszabadulást” hozott tehát a zsidóságnak és elnyomást a magyar embereknek. A zsidóság számára pozitív változásokat eredményezett, mert újból lehetőséget kapott a tanulásra a „numerus clausus” után és a munkára. Számukra a háború utáni rendszer megmentővé vált, így az eufória mámorában sokan váltak a szocializmus híveivé. Így jelentős pozíciókat szereztek a szocialista rendszerben a „sztálini rendszer vezérkarának.. nagyobb hányadát tették ki a zsidó származású káderek, mint egyebütt, élükön a hírhedt „négyes fogattal”(Rákosi, Gerő, Révai, Farkas), nem beszélve  az Államvédelmi Hatóság magas rangú - éppoly gyűlölt, mint rettegett - vezetőitől.”(Karády, 2000,448.) Mindez megmagyarázza a zsidóság politikai baloldali orientációját a rendszerváltás után a szocialista utódpártban, (MSZP) vagy a Liberális Pártban való részvételét is.

Nézzük azonban most ’56-ot! A szituáció a háború utánihoz hasonló. Ami a szabadság reményét jelentette a magyar népnek, ugyanez félelmet keltett a zsidóság nagy részében, hiszen jelentős pozíciókat vállaltak a szocialista rezsimben. De féltek a fasizmus korábbi magyar támogatói miatt is, akik a szélsőjobboldallal kapcsolódtak egybe. Ahogy vannak rendőrgyilkoló szélsőséges kis csoportok az országban, ahogy ezt a napokban láthattuk, úgy elképzelhető, hogy felbukkantak akkor ’56-ban is.

Ha belekezdtünk, már elmondjuk, mi a probléma kis hazánkban a mai napig. Ehhez vissza kell mennünk ’89-hez. Új helyzet állt elő, a rendszerváltás után feléledt a zsidó vallás és ugyanúgy a keresztény Egyház is. Sok zsidó ember kezdett újra hinni „Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak istenében”, ahogyan a keresztények is hisznek benne. Egy nemzetközileg ismert, zsidó filozófus részéről megszületik a „leltárkészítés a modernről” és a felismerés, hogy a „test szellemitől független teljes autonómiáját hirdető morál tarthatatlan”(Heller,1993,51-56). Továbbá a „testfelszabadító mozgalmak választották el végérvényesen a testet a szellemitől”, így a megoldás, hogy „be kell lépnünk a test-lélek dualitásának szférájába” (Heller,1993, 210-218). Felismerés a „család válságáról”, miszerint a „szabadság-élet”, „házasság, család- plurális családmodell”, a „szülő-gyerek kapcsolat” párharca mind az értékvesztés miatt következett be és „az elbeszélés itt az önpusztítás folytán megszakad”(Heller, 1993,13-56). Megszületik a keresztény morált lebontó nietzschei filozófia kritikája, miszerint „illúzió, hogy a kreatív tehetség feleslegessé tehet, minden külső normát, értéket és morált”. A következtetések levonására való figyelmeztetés: „A 19. sz. gyümölcse beérett, mindenfajta nihilizmus szövetségre lépett, hogy a poklot a földre szabadítsa”(Heller, 1994,7).

De a magyar zsidóság közöttük az idézett filozófus, a történelmi politikai bal identitása miatt, ami csupán az elhatárolódás neve a korábbi jobb oldaltól, önellentmondásba került önmagával. A vallásos zsidóság, miután hisz Istenben és küzd Izraelért - amit hite szerint Isten örökre a zsidóságnak adott- a valóságban jobboldali értéket képvisel. A politikai liberális identitása azonban arra készteti, hogy olyan morális értékek ellen támadjon - a jelen politikai szférában, mint pl. csak a férfi és nő házassága, az abortusz ect.- amit saját Istene adott neki, és amit a keresztény jobboldal felvállal. Ma Magyarországon, nagyobb az aránya a zsidóknak a Meleg fesztiválokon, mint a valódi homoszexuálisok száma (Pécsi Polner, 2011). Miközben e morális törvényeket Isten adta a zsidóságnak örök törvényként azért, hogy megtartsák és hírül vigyék a világban, így kapták cserébe Israelt örökre. Ez a zsidóság „Istennel kötött szövetségének” alapja, melynek része a fent említett morális törvény. Szükséges tehát a felismerés, hogy a zsidóság önellentmondásban van önmagával és a liberalizmus csak egy pseudo kabát az elhatárolódás neve, amit ideje lenne letenni, hiszen a korábbi történelmi körülmények már nem állnak fenn. Azt is fel kellene ismerni, hogy a keresztények az ő természetes szövetségeseik és nem ellenségeik. Másik probléma a teljes „vallási elközömbösülés” (Karády, 2000, 438), ami többnyire a szocialista marxista befolyás öröksége. Holott a zsidó identitás alapja, hogy a zsidóság Isten bizonyítéka és tanúja a világban. („Magatok vagytok a tanúim”Iz43,10).  Ez a fel nem ismert kettős probléma okoz konfliktust, megosztottságot Izraelben pl. a neológ-ortodox vitában és itthon a bal-jobb vitában.

Ma a posztmodern liberális világ áll szemben a keresztény morális renddel, ami 2000 évig Európa kultúrájának alapja volt és fundamentális alapját képezte az európai jognak. A morális értékeket a posztmodern lerombolta. A Közép – Kelet európai zsidóság pedig nem ismeri fel, hogy saját Istene ellen küzd, amikor a posztmodern liberális Nyugattal köt szövetséget saját országa keresztény jobboldala ellen, úgy állítva be törekvéseit a morál felé, mintha a demokrácia lenne veszélyben Magyarországon.

Jelenleg a csata már nyíltan a világ színpadán zajlik. Elsősorban a posztmodern „anything goes” és a keresztény morál között. Másrészt a történelmileg sértett (Holocaust) magyar zsidóság és a történelmileg ugyancsak sértett (zsidó szerepvállalás a szocializmusban) magyar többségi jobboldali társadalom között.

Itt lenne az ideje, a kibékülésnek!

Irodalomjegyzék:

Fukuyama, F.,: A nagy szétbomlás Európa Könyvkiadó, Bp., 2000.

Habermas, J.: A posztmodern állapot (Habermas, J., Lyotard, J. F., Rorty,R., Századvég, Bp., 1993.

Heller Ágnes- Fehér Ferenc: A modernitás ingája, T-Twins, Bp., 1993.

Heller Ágnes: Nietzsche és a Parszifál Századvég, Bp., 1994.

Hernádi Miklós: Magyar zsidó Kommunisták a Holocaustról (1944-1974) Zsidóság- Tradicionalitás és modernitás Vallástudományi konferencia, WJLF Vallástudományi konferencia, Bp., 2011, 12.14-16.

Karády Viktor: Zsidóság Európában, a modern korban, Új Mandátum, Bp.,(magy. ford. 1999) 2000

Vallástudományi konferencia, Bp., 2011, 12. 14-16.

Pécsi Polner Katalin: Duplán kisebbségben –zsidó nők a magyar irodalomban a holokauszt előtt és után, Zsidóság –tradicionalitás és modernitás WJFL Vallástudományi konferencia, Bp., 2011, 12.14-16.

Szavazás: Akarja e, hogy hosszabb legyen a kolbász az Ön konyhájában?

Szavazás: Akarja e, hogy hosszabb legyen a kolbász, az Ön konyhájában?

Az a három millió viszi a hátán Magyarországot. Tudják már, hányan vannak, akik egymásra számíthatnak, akik felelősséget éreznek. Akkor is annyian voltak, amikor dönteni kellett fontos ügyben, Magyarországról, 2003-ban. Amikor a határon túli magyar testvéreinkről kellett dönteni még kevesebben. Amikor országgyűlési népszavazás volt, sem jöttek el sokkal többen. A felét vagy a felét sem érdekli, hogy mi van kis mindennapi ügyein kívül. Ők a felelősségtudat hiányától szenvedő alvó emberek. De ők is magyarok, vinnünk kell őket is a hátunkon.

Mi történne, ha netán, valamilyen nemzetközi egyezmény keretében békés úton Magyarország visszakapná Erdélyt és csupán a nép szavazatán múlna? Feltennék neki a kérdést: Akarja e, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz? Félek, a tévékapcsolók virtuóz kezelése a szappanoperás csatornákon, fontosabb lenne, mint eljönni e kérdésre válaszolni. Az is fontosabb lenne, mit főzzünk ma? Ki vágja le a füvet ma? A tompultak a sötétben ülők gondolatait nem lehet felrázni a saját portáján kívüli kérdésekkel. A liberális humanisták nagy igyekezettel próbálnák meggyőzni a népet, miért nem kell elmenniük, szavazni. 

Ha feltennék ezt a kérdést: Akarja e, hogy hosszabb legyen a kolbász az Ön konyhájában? Garantált, hogy a máskor tv előtt tespedő „fotelkrumplik”, ott tolonganának a szavazó fülkék előtt.

Van egy másik csoportja az otthonmaradóknak. A szellemileg fertőzöttek csoportja. Az álhumanizmus szellemének energiája ott lebeg Európa felett. A szellemileg becsapottakra, az álhumanizmus bűvkörében élőkre sem számíthatunk. A legfertőzöttebb Budapest, mert nem a közönyösek, hanem a balliberális értelmiség túlsúlya és álhumanizmusra való fogékonysága okozta a kicsi részvételi arányt. A politikai csatározás is ott a legélesebb, így fontosabbnak ítélték a politikát, mint a nemzet ügyét.

Nézlek benneteket kedvenc csatornáitokon és sajnállak titeket. Mennyire erőlködtök, hogy megmagyarázzátok miért nem jó, ha a tantervben keresztény és nemzeti értékeket tükröző anyagok vannak. Talán nem Magyarországon élünk? Talán nem keresztény volt 2000 évig Európa kultúrája? Mennyire erőlködtök, hogy megindokoljátok az agresszív vallási gőggel eltelt végeérhetetlen tömegek befogadását, ugyanezzel indokoljátok a homoszexuális házasságok jogosságát is. Tudjátok, mennyire megvetnek titeket azok a muszlim tömegek, akiket befogadni akartok? És éppen álhumanizmusotok miatt, amiből hiányzik a morál. Az más kérdés, hogy a keresztényeket, meg kereszténységük miatt gyűlölik. Olyan ez, mint a mámor ész érvekkel semmire sem lehet menni. Mámorosak vagytok a luciferi mágikus energiától, ami Európa felett szétterül. Ő azt mondja, nem kell keresztény morál többé, itt van már a határtalan szabadság és a morál nélküli humanizmus. A mágneses körökkel működtetett luciferi erőtérben nem könnyű állva maradni. Azt sugalmazza, saját magad istene vagy ésszel mindent megoldhatsz, a tudományoddal. Az ész gőgje miatt azt gondoljátok, ti képviselitek a humánus emberiséget a keresztényekben pedig nincs könyörület. Tévedtek. Nem hisztek a saját szemeiteknek, hazugságban bizakodtok.  

Pedig látható hogy az egyiptomi sáskajárás csapása közeleg a végeláthatatlan migrációs tömegek képében. Az is világos, hogy „Karóval jöttél nem virággal”. Nem lehajtott fejjel jöttél kérve a bebocsátást, a könyörületet, hanem a legmárkásabb farmerben, okos telefonokkal felszerelve, hangosan követelőzve. Nem a két kezedet tartottad kérve, hanem egyikben mikrofont szorongattál a lázításra, a másikban csípőfogót a kerítésrongálásra. Hátizsákodban bombát, szívedben erőszakot hoztál. Dobálod az almát és a szendvicset, amit kaptál, nem vagy te éhes. Szemedben nem alázatot, hanem gőgöt és megvetést látok az európai kultúra iránt. 

Ha nem tudnánk, hogy mivé lettek hittestvéreid Európában 2-3 generáció után, talán mi is bedőlnénk az álhumanizmus mágikus energiájának. Mi, akik nem estünk bele a liberális humanizmus csapdájába, visszük Európát a hátunkon. És persze Magyarországot, értékeinket, hitünket. A közönyösökre és a szellemileg fertőzöttekre nem számíthatunk. Nem akarják látni, hogy Európa kultúráját megvetők érkeznek zajosan követelőzve, magukban hordozva és szétterítve a feszültséget, az ellentétek szítását, a békétlenséget.  A kereszténységet gyűlölők követelik ellátásukat a keresztény Európától.

A közönyösökön és álhumanistákon kívül van még egy másik, a Vona csoport, akikről most kiderült, rájuk sem számíthatunk. Vona csak politikai pecsenyét sütögetett a nemzet ügye helyett, elbizonytalanítva követőit.  A sztárallűröket felvevő, ATV-ben parádézó, body building-es, tetováló szalonba járó politikus most végképp leszerepelt.  Az még megbocsátható lenne, hogy néhány éve még azt mondta a „muszlim vallás menti meg Európát”, hiszen Szent Pál is mást mondott, míg le nem esett a lováról. De a tv szereplésből egyértelműen látható lett, hogy még ma is kialakulatlan a világ és istenképe, most is kereső. Ez nem baj, csak hogy Ő akar vezetni? Hová?

Még ha a hátuk meggörbül is a három millió vigye csak tovább a keresztény Európát.