2020. március 19., csütörtök
Biblikus vitairat: Koronavírus látlelet
Biblikus vitairat: Koronavírus látlelet: Koronavírus helyzet premier planban A Koronavírus világméretű terjedése, premier planban mutatja meg, ki hogyan viselkedik egy ilyen h...
Koronavírus látlelet
Koronavírus helyzet premier planban
A
Koronavírus világméretű terjedése, premier planban mutatja meg, ki hogyan
viselkedik egy ilyen helyzetben, rámutat emberségének lényegére. Hogy vizsgázik
a kormány, mit tesz az ellenzék, hogyan viselkednek az összeesküvés elmélet
szövögetői, mit tesznek a fake news oldalak, és hogy viszonyul mindehhez az
egyház és a média. Azt látjuk, hogy mindenki azt teszi, ami sajátja, de most
élesen egészen közelről mutatkoznak meg az ember arcai. Nyugodtan mondhatjuk,
mindenki úgy viselkedik, ahogy eddig is bemutatkozott nekünk, csak most egészen
világosan látjuk tetteiket, megvilágosultak lehetünk, ha egy kicsit is
kinyitjuk a szemünket, és nem csak nézünk, hanem látunk is.
Mit
tesz a kormány? Láthatjuk, hogy erőforrásokat
és energiát nem kímélve erőfeszítéseket tesz a járvány megfékezésére. Jól
vizsgázik felelősségvállalásból, gondoskodásból, határozott, összehangolt
cselekvésből. Sajnos, eközben növekszik a média által gerjesztett pánik, és
folyik az ellenzék szűnni nem akaró rosszindulatú gáncsoskodása. A kormány éjt
nappallá téve dolgozik, mind súlyosabb intézkedéseket hoz, az egyre változó
helyzethez alkalmazkodva.
Helyes,
ha a kormány betiltja a beutazásokat a súlyosan fertőzött országokból, ha
gondoskodik védőfelszerelésekről, ápolásról, elkülönítésről, ha a
tömegrendezvényeket fékezi, az iskola bezárással pedig elvághatjuk az útját a
gócpontok kialakulásának. Állandóan kéri az otthonmaradást, amivel bennünket
akar védeni és lassítani a kór terjedését. Van lehetőségünk tanulni az előttünk
járó európai országok akár rossz példáiból is lásd Olaszország, akik eleinte
nem tartották be az otthonmaradást. A kormány erőfeszítéseket tesz az
érdekünkben, végzi a dolgát és nem is rosszul.
Az ellenzék azt teszi, amit eddig is tett, gáncsoskodik, túloz,
félreinformál, uszít, ahol csak tud, az élőfába is beleköt. Szégyenletes módon,
politikai tőkét akar kovácsolni a bajból. De eddig is ezt tette mindenben, így
ez nem meglepő. Most azonban miután minden premier planban látszik, jó lenne,
ha felébrednének követőik, rájönnének, hogy a folyamatos gáncsoskodásuk, csak
árt az országnak, ahelyett hogy segítene. Az ellenzék machinációit kiszolgáló
média, mint pl. az ATV, szégyenletes módon, élen jár a bizalmatlanság
keltésében a kormány intézkedései iránt, ezzel fokozva a pánikot.
Az
összeesküvés elméletek gyártói, most
is azt teszik, amit eddig. Már megtalálták mindenek okát Sorosban, a szándékos
vírus előállító laborok működtetőjében. E szerint ezt Vuhanban működtetik,
ahonnan a vírus kiindult, szándékosan akarják megfertőzni a világot, és mindezt
Soros pénzeli. Aztán más elméletek szerint ott vannak a szabadkőművesek, és a
nagytőke emberei, akik ezt kifőzték.
A fake news gyárak most is ontják a hamis
híreket, nem törődve azzal milyen pánikot keltenek. Elemzők szerint, mindezt a
kattintásért teszik, mert az emberek fogékonyak erre, és elolvassák ezeket az oldalakat.
Ez nekik pénzt jelent, mert hirdető cégekkel állnak kapcsolatban, akik a minél
több kattintásért fizetnek. Másik ok a politikai szándék, amivel a kormányt
akarják ellehetetleníteni, ilyen alávaló módon. A fake news oldalak
tevékenysége erkölcsileg éppúgy kifogásolható, mint a csak gáncsoskodó,
politikai hasznot kereső ellenzéké.
És
mit tesz az Egyház? A lehető legtöbb,
amit tehet, hogy Imára szólít fel, több egyházi gyülekezet hívja a híveket
közös imára a koronavírus megállításáért. A katolikus püspökök imái is ezért
szólnak, Ferenc pápa is kéri a Teremtőt, és Isten anyját, Máriát, a nagy
patrónát, hogy segítsen meg bennünket. A helyzet napról napra változik, ezt
követi az Egyház is. Korábban a Vatikán is meghozta a maga korlátozó
intézkedéseit, e szerint tilos a kézfogás, ami a katolikusoknál a szentmise
része, nincs szenteltvíz, amibe szokásosan a hívek kezüket szokták mártani, tilos
a szájba áldozás, csak kézbeáldozás van, és több misével szabályozzák a
résztvevők létszámának elosztását. Ám mindezt sajnálatos módon már felülírta az
élő Szentmisék beszüntetése vasárnaptól.
Reméltük,
nálunk a Szentmise betiltása nem következik be. Míg a Hit gyülekezet nyugodtan
tarthat online misét, ezzel nem sérül az eddigi istentiszteleti rendje, addig
ez a katolikusoknál jelentős sérelem. A Szentírásban ugyanis Jézus azt mondta,
„Aki eszi az én testemet, lesz annak örök élete”. A történelmi egyházak ehhez
tartják magukat, a protestánsokat is beleértve, ahol Úrvacsora van. Csakhogy a
katolikusok Jézussal találkoznak minden egyes alkalommal, amikor magukhoz
veszik Jézus testét az Eucharisztiában. „Aki eszi az
én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az
utolsó napon.” (Jn 6, 54) „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek
az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek.” (Jn 6,53).
Most erre még nagyobb szükség van,
mint eddig valaha volt. Az hogy kézbe áldoznak, nem bír nagy fontossággal,
hiszen az Úr testének vétele előtt egyébként is azt mondják, a százados
szavaival: „Nem vagyok méltó, hogy
hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd és meggyógyul az én lelkem.” Tehát
akár kézbe akár szájba áldozunk, „méltatlanok” vagyunk rá, így csupán annak van
jelentősége, hogy találkozunk e Jézussal? Nagyon súlyos dolog a szentmise, a
közvetlen találkozás betiltása, és csak online tisztelet tartása. Ez a pánik
erősödésével van összhangban, és csak az ellenség malmára hajtja a vizet.
A média pedig egyre erősebben terjeszti a pánikot, ahogy
eddig is a kereskedelmi csatornák a rémhírekre utaztak, mert ez vonz több
nézőt. Morálisan ez is kifogásolható, de hát itt mindenki azt teszi, ami
lényege, csak figyeljünk, hogy megvilágosodjunk, ha eddig nem láttunk volna
tisztán. Ez a pánik okozza a gazdasági összeomlást, ha ez tovább folyik. Ennek
gátat kellene szabni.
A világ emberisége vizsgázik
összefogásból, szabálykövetésből, alázatból, lemondásból. Miről szólt eddig a
világ? A szabadságról. Mindent szabad mértéktelenül. Most ez szembekerült a
mértéktartással, az élet élvezetének a mérséklésével, és az alázattal. Az iráni
diákok is vizsgáztak szabálykövetésből, a másokra hogyan kell tekintettel lenni
vizsgaanyagból. Ők megbuktak a vizsgán, így már magyarországi egyetemen nem
vizsgázhatnak tovább, mert a kormány kiutasította őket az országból.
Mit
tanulhatunk mi mindebből? A tisztánlátáson
kívül, törékenységünket, a megállást, hogy nézzünk egy kicsit magunkba, mert
nem biztos, hogy jó irányban haladunk. Kína rátelepedett az egész világra
őrületes tempójú és környezetszennyező gazdaságával. Most megállásra
kényszerült. Ám itt nem állt meg, tovább terjedt a vírus, így nekünk is meg kell
állnunk, változtatnunk kell az életünkön. Nyugatnak abba kellene hagynia az
LMBTQ propagandát, amivel az ártatlan gyerekeket is veszélyeztetik, és ekkor
még nem beszéltünk, a nemváltó műtétekről, az eutanáziáról, az abortuszokról,
és más bűnökről. A vírust nem Isten adja nekünk, de megengedi terjedését egy
ideig. Tisztulásra van szükségünk, most tisztul a világ. A terjedésnek az ima
és a bűnök elhagyása áll az útjában.
Mert
így szólt az Úr: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak…” „mert betegségeinket
ő viselte, és fájdalmainkat ő hordozta”.
Mit
kérünk? „Ragyogtad ránk arcodat Uram, mert te örömmel töltöd el
szívünket”(Zsolt 4,7)
2019. november 2., szombat
Biblikus vitairat: Hol vannak a halottaink?
Biblikus vitairat: Hol vannak a halottaink?: Hol vannak a halottaink? Halottak napján szép virágokat vásárolunk, kicsinosítjuk a sírokat, de vajon eszünkbe jut e, hogy hol vannak ...
Hol vannak a halottaink?
Hol vannak a halottaink?
Halottak
napján szép virágokat vásárolunk, kicsinosítjuk a sírokat, de vajon eszünkbe
jut e, hogy hol vannak a halottaink, akik vissza sose jönnek? Esetleg itt
vannak még körülöttünk, mert nem tudtuk őket elengedni, vagy ők nem tudtak
földi vágyaiktól megszabadulni? Fausztina nővér a katolikus apáca kijárt a
temetőbe, hogy a földközelben maradt lelkekért imádkozzék. Lelki szemeivel
látta őket, és imái után felemelkedésüket a mennybe.
Ám
jó esetben fent vannak a mennyországban vagy a katolikus hit szerinti Tisztítótűzben,
hogy tisztán álljanak az Úr elé. Amíg el nem közeleg az utolsó napunk, nem
fogjuk megtudni, hogy hol vannak, de azt sem hogy mi hová kerülünk. Így Halottak
napján kezdhetünk saját sorsunkon is gondolkodni, mert bármennyire hallani sem
akarunk róla, minden nappal közelebb kerülünk a távozáshoz. Meg persze azon
gondolkodjunk, mit tehetünk halottainkért innen a földről?
Minden
vallás hiszi, hogy a lélek örök, tovább él miután levetette földi testét. Mi
keresztények még ennél is többet hiszünk, reméljük, hogy a testünk feltámad,
ahogy Jézus feltámadt a halálból. „Mert
ha Jézus fel nem támadt volna, a mi hitünknek semmi értelme nem volna”-
mondja Szent Pál az Újszövetségben. De már Izajás próféta arról ír, hogy „életre kelnek majd a halottak és holttestük
feltámad”.
Az
ember test, lélek és szellem. Azt hogy az ember testében van egy lélek, ami
halálakor elválik testétől, már a tudomány is igazolja. Még 1975-ben készültek
Raymond A. Moody professzor kutatásai Amerikában, amit a klinikai halálból
visszatérőkkel végzett. A többség valamilyen betegség következtében „meghalt” a
műtőasztalon. Moody professzor dokumentálta, amit a klinikai halálból
visszatérők elmondtak, ezeket „első kézből vett közléseknek” nevezte.
Mindannyian látták testüket a műtőasztalon, miközben lelkük fölötte lebegett.
Pontos beszámolót adtak arról, mit csináltak az orvosok az ápolók, miközben ők
„halottak” voltak, ám a lelkük mindent látott és hallott. Már Pál leírta, hogy
van „érzéki test”, meg „szellemi test”, és ez utóbbi
továbbélése örök a másik világban. Azt is írja, hogy a halál percében, „átváltozunk egy szempillantás alatt”.
(1Kor15, 35-45) A szentek beszámolóiból úgy tudjuk, hogy fiatalkori
alakunkban élünk tovább odaát.
Hallani
olyan beszámolókat, ugyancsak a klinikai halálból visszatérőktől, akik ebben az
állapotban, szellemi testükben, hozzátartozókkal találkoztak, akik várták őket a
menny kapujában. Mi mindannyian azt reméljük, hogy szeretteinkkel találkozunk
majd odaát. De vajon tényleg együtt leszünk e? Nyilvánvaló hogy a hasonló lelki
szinten lévők kerülhetnek egy szellemi csoportba. Avilai Szent Teréz 7
mennyországot különböztetett meg. Attól függően kerül valaki ide vagy oda,
milyen lelkiséget testesít meg. (Az is egyértelmű, hogy más a katolikus, más a
református, más a karizmatikus lelkiség és még ezen belül is számtalan
különbözőség létezik) Milyen Istenkapcsolatának foka, Isten szeretetének
minősége, mennyire tette életében a jót a jóért, az igazat az igazért. Gondolt
e egyáltalán arra, hogy „nem csak
kenyérrel él az ember”, hanem lelki táplálékkel is. Táplálta e a lelkét Isten
Igéjével? Táplálta e a lelkét, az Isten és a felebarát szeretetével, ami a legfőbb
parancsolat a Szentírásban? Mennyire szeretett, mennyire tette a jót másokért? „Levetette e az ó embert, a szokásaival
együtt?”(Kol3,1-10).
„Egy
pusztán a dolgoknak (csak az anyagnak) odaszánt élet, egy halott élet: egy
élettelen csonk”(Pld11,28) - írja a
Biblia. Így van élő meg halott lélek.
Aki elmerül pusztán az anyagi világban, és lelkét nem táplálja, hogyan
kerülhetne vajon a mennyországba? Vannak házaspárok, akiknek egyik tagja
táplálja a lelkét imával, Isten Igéjét olvassa, a szeretet cselekedeteit teszi,
ám a párja ateista, hallani sem akar lelki dolgokról. Hogyan kerülhetnének egy
helyre haláluk után? Csakis egy módon, ha a feleség imádkozik férje
megtéréséért, bűnei bocsánatáért. Ennek szép példája Szent Mónika, kinek férje
és fia nagy bűnöket követett el, megvetette Isten tanítását. Ám Mónika nem adta
fel, folyamatosan sírt és imádkozott értük. Ennek eredményeként férje élete vége
felé megtért, fiát pedig Szent Ágostonként ismerjük, ő lett a hippoi püspök, és
egyháztanító.
A
legtöbb, amit tehetünk élőkért és a halottainkért, hogy imádkozunk értük, a
lelkük üdvéért, bűneik bocsánatáért. Többet ér akármilyen szép virágnál a Halottak
napján. A katolikusok imádkoznak szeretteik szabadulásáért a Tisztítótűzből. A
Halottak napján még fokozottabban. Ők úgy hiszik, hogy lehetnek olyan bűneik
hozzátartozóiknak, amit elfelejtettek megbánni, vagy nem is tudták, hogy ez
bűn, így maradt a lelkükön folt. Isten viszont Szent sehogyan sem kerülhet
hozzá a piszkos lélek, csak ha Jézus megtisztította, hiszen ezért adta vérét a
keresztfán. Ám lehetnek különösen fiatalkori vétkek, amire az ember már nem is
gondol, nem kérte értük Jézus tisztítását, ez esetben ott a Tisztítótűz, ami
egy kegyelmi állapot. Isten nagylelkűsége, szeretete, és kegyelme nyilvánul meg
a Tisztítótűz lehetőségében, amit sok szent látott is életében, az életrajzi
beszámolóik szerint. A protestánsok elvetették ezt a lehetőséget, így valószínű
nem is részesülnek belőle. „Legyen
nektek, a ti hitetek szerint”- mondta Jézus. (protestánsok mennybeli
beszámolóiban sohasem szerepel a Tisztítótűz, ők nem látják, a katolikusokéban
mindig)
Lehet,
hogy maradt haragosa halottainknak, vagy van haragosunk, akinek még nem
bocsátottunk meg. Ma már a pszichológia is azt mondja, jobb megbocsátani, mert a
negatív érzelmek rombolják az ember testi- lelki egészségét. Isten is azt
mondja, ha valakinek panasza van ellened, menj, békítsd ki, csak akkor járulj
én elém. A Miatyánk is erről szól, „bocsásd
meg a mi vétkeinket, mint ahogy mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”.
Ha valaki haragot, gyűlöletet táplál a lelkében, szintén nem kerülhet Isten
Szent országába.
Így
hát rengeteg dolgunk van! Imádkozzunk egymásért, halottainkért hogy jó dolgunk
legyen az örök életben. És főként tápláljuk a lelkünket szeretettel, Isten
igéjével, egymás segítésével.
„Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak
meg. Igen, mondja a Lélek, had pihenjék ki fáradalmaikat, mert tetteik
elkísérik őket” (Jel.14,13).
2019. szeptember 21., szombat
Biblikus vitairat: Liberális kereszténység
Biblikus vitairat: Liberális kereszténység: Liberális kereszténység (Az írás részlet a Veszélyben a kereszténység? c. kiadás alatt álló könyvemből) A liberális teológia kezd...
Liberális kereszténység
Liberális kereszténység
(Az írás részlet a Veszélyben a kereszténység? c. kiadás alatt álló könyvemből)
A liberális teológia kezdetei a XIX.
századba nyúlnak vissza és a protestánsokhoz köthetők. Jézus, mint Megváltó
háttérbe kerül, az emberi értékelődik fel. Az üdvösségtörténetet a csodáktól
megfosztják, a keresztény tudomány nem fogadja el, csupán szimbólumként
értelmeződik még a Feltámadás is. A liberális teológia a folyamatos fejlődésben
van, tekintélyt nem ismer el, a Biblia tekintélyét is elveti. Megkezdődik a
tudomány istenítése, az individualizmusban az ember a legnagyobb tekintély. A
liberális protestánsok szimpatizálnak a jezsuitákkal, később ők hozzák be a
katolikusságba a liberális szellemet. Kompromisszumot kötnek a korszakkal, a
világgal az evangélium rovására.
Paul Tillich evangélikus teológus
hajtja végre a „mitológiátlanítás” programját. A legtöbb bibliai esemény
szimbólum vagy mítosz lesz írásaiban. Mítosszá válik a Biblia minden lényeges
eleme: a paradicsom, Ádám és Éva, az özönvíz, az egyiptomi kivonulás, a Messiás
szűztől való születése, Jézus csodái, a feltámadás, mennybemenetele, bíróként
való visszajövetele. A tudományos hit sem a gyógyításokat, sem a Feltámadást
nem fogadja el.
A liberális katolikus szellem
Franciaországban keletkezett a XIX. században később a modernizmus vitte
tovább. Főbb jellemzői: a „hamis béke”, a tolerancia szó hamis használata, az
egyetemes megváltástan. A hamis béke a világgal való békekötést jelenti,
jellemzője a vallásokkal való béke. Ha a többi vallást hamisnak mondom, nem
terem békét, így megtörténik a vallásokkal való békekötés, a Világvallások
Parlamentjén ezt dokumentálják is. Bevezetik a tolerancia fogalmát, ami a mai
napig jellemzője posztmodern liberális világunknak. Azt mondják, hogy sok út
van, ami mind ugyanoda vezet, ezzel a jézusi „Én vagyok az út, az igazság és az
élet” igazságát negligálják. Elterjed az egyetemes megváltástan, ami szerint
Jézus megváltó tette által, már az egész világ megváltott, akár hisz Jézusban,
akár nem.
A katolikus liberális szellemet is a
világhoz való igazodás jellemzi, amivel ellentétbe kerül önmagával. Ahogy a
protestánsoknál itt is a csoda alig létezik, minden mítosz és szimbólum, erős a
tudományra való támaszkodás. A katolikus liberális teológia főbb alakjai:
Teilhard de Chardin, Hans Küng, Carl Rahner, és Henri Boulad.
Teilhard de Chardin XX. század eleji
jezsuita teológus. A dicsőséges Krisztust piedesztálra emeli, de hallani sem
akar az értünk szenvedő Isten Fiúról. A „fejlődés” a vezércsillaga, ahol a
kozmikus Krisztus az evolúció ura. Jellemzi a tudomány istenítése, ám a jézusi
evangéliumot megtagadja, mely a bűnbeesett Ádám és Éva után Megváltani jött az
emberiséget a bűneiből. A tudományba vetett hit, és a szeretet, mint kozmikus
energia teológiájának jellemzője. Így alakul ki később a jezsuitáknál, hogy
„elég csak a szeretet”, míg a megváltó tett fontosságáról nem hallunk. Az
evolúció tana miatt, megtagadja a közvetlen teremtést, Ádám és Éva bűnbeesését,
és így a bűnmegváltást is. Nem az ember bűnös, hanem a teremtés anomáliái
okozzák a szenvedést. Addig jut, hogy a Kereszt előtt sem tud letérdelni, mely
Krisztus kereszthalálára, vérével való bűnmegváltásra emlékeztet. A Megváltó Isten
helyett, a haladás és fejlődés az istene. Az eredeti bűnt kényszerzubbonynak
tartja, mely gátolja őt a szárnyalásban, az evolúciós vallás megalkotásában. Nem
hisz a biblikus csodákban, hanem azt tartja csodának, ha ennek ellenére az
ember hisz az evangéliumban. Isten okozta a rosszat, tökéletlen teremtésével.
Azt ajánlja a „bűn” szó helyébe a „haladást” tegyük. Ezzel „más evangéliumot”
hirdet, amitől óvnak az apostolok. Ezoterikus hamis tanításokig jut, amikor azt
mondja, magunkat kell üdvözítenünk, önfejlesztés és tudatosulás által. Azt
ajánlja, vezessük be az evolúció vallását, ahol Krisztus az Omega pont, az
összegyűjtő, a fejlett tudatosult emberek végső állomása.
Chardin mai követője Henri Boulad
egyiptomi jezsuita szerzetes. Magáénak vallja Teilhard fő vezérfonalát a
fejlődést, az evolúció tanát, a tudatosulást, mint az ember önfejlesztésének
eszközét. Ő is megkérdőjelezi az eredeti bűnt, a teremtésben van a rossz, mint
elődjénél. Többször kifejti, hogy nem Istent akarja dicsőíteni, sem itt sem a
túlvilágok („akkor inkább megnéznék egy krimit”), hanem az evolúciót a
fejlődést szolgálni. Írásaiban a reinkarnáció hite mellett teszi le a voksát,
egyébként is jellemző rá a keleti, ezoterikus szemlélet. Azt szorgalmazza, hogy
az egyház is fogadja el a keleti reinkarnáció tanát. Azt mondja rokonaink sem a
mennyben sem a pokolban nincsenek, hanem bennünk vannak, haláluk után
visszatérnek a földre és belénk költöznek. Jézus sincs a mennyben, hiába
mondták az apostolok, hogy az Atya jobbján ül, ő ebben nem hisz. Itt van
velünk, segíti a mi fejlődésünket, mint a fejlődés ura, ahogy ezt Chardin
írásaiban is láthattuk. Azt állítja, hogy Jézus nem ítélkezik, tehát mint égi
bíró visszajövetele sem hihető Boulad számára. A poklot pedig felejtsük el,
mintha nem is létezne. Besorol azon humanista liberális gondolkodók közé, akik
azt mondják, hogy Isten annyira jó, nem ítéli el a bűnös embert, a pokol nincs
is. Istent nőiesíti, azt mondja elsősorban anya, így nem is ítélkezhet. Feltűnően
sokat foglalkozik írásaiban a szerelemmel és szexualitással, dicséri az indiai
tantrikus jógát, a szexualitással való kísérletezés istentelen gyakorlatát. Azt
reméli, hogy a feltámadott életben lesz szerelem és szexualitás. Boulad nagyon
népszerű korunkban, ahogy Chardin is igen keresett olvasmány pedig „más
evangéliumot” hirdetnek.
A mai is élő Hans Küng katolikus
teológus, a valóságos feltámadást elutasítja, bár korábbi könyveiben a
feltámadottról dicsérően ír. A nagy világvallások közötti békét keresi, amiről
olvashattuk, hogy „hamis béke”, mert a megváltó Krisztus egy út lesz a többi
között, mintha mindenki a saját vallásában üdvözülhetne anélkül, hogy ismerné
Jézust, kerülhetne mennyországába. Ő is ünnepli a tudományt és az evolúciót, és
a korábban ezt elutasító egyházat kárhoztatja. Elítéli a tekintélyre való
hivatkozást és ilyen könyv a Biblia. A természettudomány istenítése mellett, a
történeti bibliakritika tudományát is élteti, amiről tudjuk, hogy mennyire
megingatta a hitet a Bibliában, mint Isten ihletett igéjében. Ő is elutasítja a
közvetlen Isten általi teremtést, és a bűnbeesését. A teremtés számára
„metaforikus képes beszéd”, a csodák nem léteznek, mert a természeti
törvényeket Isten sem lépheti át. Az egyes próféták történeteit „népi
elbeszélésnek” tartja. A Bibliában leírt apokalipszis csupán metaforikus kép,
elutasítja a tisztítótüzet és az örök pokol létezését is.
Karl Rahner főként az egyházreformok
terén tevékenykedett, sok jó javaslatot tett, ami manapság válik realitássá. Teológiája
klasszikusnak tűnik, bár tartalmaz liberális elemeket. A „teremtés művében lévő
iszonyatról” ír, amivel hasonló gondolatot fogalmaz meg, mint Chardin, ahol a
teremtésben van a Rossz. A világvallásokról pedig azt állítja, hogy bennük is
ott van Jézus Krisztus. A formális tekintélyt elveti, a pápát lehet bírálni. Az
evangéliummal ellentétes téziseket nem fogalmaz meg, mint az előbb felsorolt
teológusok.
Volt egy magyar katolikus pap,
piarista tanár Bulányi György, aki liberális teológiai tanokat hirdetett. Ma is
vannak követői pedig veszélyes téves teológiát képvisel. Jézust csak, mint
tanítót tekinti, elutasítja véres áldozatát a bűnök eltörlésére. Jézus szerinte
nem azért jött, hogy vérével kiengesztelje Istent, csak, mint tanító jelentős,
akit követni kell egyre nagyobb tudatossággal, az ember tulajdonképpen önmagát
váltja meg. Pál megváltástanát teljes egészében elutasítja, csakúgy, mint az Ószövetséget.
Ezzel az üdvösségtörténetet megcsonkítja, elutasítva az ősatyákat, Isten üdvösségtervének
előkészítését is elvetve, csakúgy, mint a prófétákat. Az ehhez hasonló
felfogásból alakult ki a XX. századi felfogás, mely azt kérdezi: Kinek kell
Ilyen isten? (ti. aki halálra adja a Fiát?) Ez bejutott mára a katolikus
teológiába a hittanképzésekbe, de ott van minden liberális elhajló
gyülekezetben, akik Istent ma humanizálni akarják. Ezzel Bulányi is „más
evangéliumot” hirdetett, amitől óva intettek bennünket az apostolok, mert a
gonosztól van.
Végül egy zsidó rabbi könyvéről kell szólnunk(Kushner, Harold: Amikor rossz dolgok történnek jó emberekkel), ami igen népszerű keresztény körökben is. Tagadja Isten
mindenhatóságát, törődését az emberrel, és az imára adott választ. Isten,
tehetetlenül nézi a káoszt, nem áll hatalmában és nem is képes rá, hogy
beavatkozzon. Bár a „választott nép” közül való, tagadja ő is a bibliai
csodákat. Felteszi a kérdést, hogy mire való az ima és a vallás? Azt
válaszolja, nem azért imádkozunk, hogy rátaláljunk Istenre, hanem hogy
közösségben legyünk. Teljesen elveti a segítségkérő imát ennek nincs értelme, Isten
korlátai miatt, mert ő sem hághatja át a természeti törvényeket. Végső kérdése
az, megbocsátunk e Istennek, hogy ilyen tökéletlen világot teremtett? Nem jut
el annak megértéséig, amit az Ószövetség végig hangsúlyoz, hogy ok-okozat van,
az emberi bűn okozza az ember szenvedéseit.
Azt látjuk, hogy XX-XXI. századra a
zsidó kereszténységben, legyen az protestáns, katolikus, zsidó tévtanok,
eretnekségek alakultak ki a teológiában. Örülhetünk, ha találunk még
szigeteket, ahol a „más evangélium” fertőzése még nem ért el. Keresnünk kell
ezeket a helyeket, és bármi történjen, ragaszkodnunk kell a bibliai Igéhez, az
eredeti evangéliumhoz. Biztosak lehetünk abban, hogy Isten számon fogja tőlünk
kérni, tévtanokra hallgattunk e vagy hűséggel ragaszkodtunk e Igéjéhez, ami a
Szentírásban van.
2018. március 7., szerda
Biblikus vitairat: Bulányi tanai és az Evangélium
Biblikus vitairat: Bulányi tanai és az Evangélium: Bulányi tanai és az Evangélium Ki volt Bulányi György? Bulányi György (1919-2010) piarista tanár volt, a Bokor katolikus bázi...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)