Biblikus vitairat: "Kegyetlen úr kezébe adom" 2.

Biblikus vitairat: "Kegyetlen úr kezébe adom" 2.: „Kegyetlen úr kezébe adom…”(Iz19, 4) 2. Párizs, London, Berlin, Brüsszel után most Barcelona! A sor jelképes, nem teljes, akit érdeke...

"Kegyetlen úr kezébe adom" 2.

„Kegyetlen úr kezébe adom…”(Iz19, 4) 2.

Párizs, London, Berlin, Brüsszel után most Barcelona! A sor jelképes, nem teljes, akit érdekel, csak beírja a kulcsszót, „iszlám terror” és részletes listát kap az interneten. Miért történik ez velünk? Erre sokféle magyarázat születik naponta, pedig kultúránk alapirodalma a Biblia erre kimerítő választ ad. A szinte mindennapossá vált terrorizmus és migrációs szorongattatás az európai területeken egyre sürgetőbb figyelmeztetés. A hitét vesztett és az álhumanizmus liberális ideológiájába süllyedt Európának szól a sürgetés. A mind sűrűbbé és kegyetlenebbé váló gyilkosságok emlékeztetnek a Szentírás ószövetségi részének történéseire. Az Ószövetséget a próféták szerint, „okulásunkra írták meg”, örök emlékeztetőként. Miről szól a történet? Ahányszor a „választott nép”eltávolodott Istentől és törvényeitől, erkölcsi válságba jutott, felhangzott a próféták szava: „térjetek meg”. Ha nem használt a felszólítás, idegen nemzetek, erőszakos, kegyetlen népek invázióját szenvedték el. Ilyenkor jött az előrejelző prófécia: „kegyetlen úr kezébe adom”, ami rendszerint egy kegyetlen nép invázióját és pusztítását jelentette: „Mert íme, feltámasztom a Káldeusokat, a kegyetlen és vakmerő nemzetet, amely eljárja a földet széltében, hogy hajlékokat foglaljon el, amelyek nem az övéi.” (Hab, 1,6)  Így volt ez más nemzetek, például Egyiptomot esetében is:  „Azért íme, hozok reád idegeneket, a nemzetek legkegyetlenebbjeit, és kivonják fegyvereiket bölcsességed szépsége ellen, és megfertőztetik fényességedet.”(Ez 28,7)

A keresztény francia pap megölése, a gyilkos, oltár mögötti gyűlöletbeszéde jelképes szinten világos üzenet volt. A „gyilkosok az oltár mögött” üzenete a legsúlyosabb figyelmeztetés Európának. Arról szól, hogy gyilkosok veszik át a helyeteket, lerombolják és megbecstelenítik oltáraitokat, ha meg nem tértek. Ma Európában minden területen nyílt szembehelyezkedés történik a törvényhozásban és az életvitelben Isten törvényeivel. A liberális álhumanizmus megöli az életet, amit Istentől kaptunk. Az embernek nincs joga elvenni az életet az abortusz, az eutanázia és a „gyermeknélküli kultúra”[1]által. Az embernek nincs joga a házasságot megszentségteleníteni a „plurális együttélési formáknak” nevezett szabadosság és a homoszexuális jogok álhumanista elvei által. Az embernek nincs joga tönkretenni a természetet - saját találmányai és pénzhajhász életmódja által-, amit Isten teremtett számára. („belevesztek okoskodásaikba és érteni nem akaró szívük elhomályosult. Kérkedtek bölcsességükkel és oktalanná váltak”(Róm 1-21,22). 

Az ember ma nemcsak a természetet, de saját testét is megbecsteleníti. A szabados életmód, a testépítés kultusza, a tetoválással, szoláriummal tönkretett bőr a minél több élvezet és szórakozás igénye jelzik a mai ember „értékeit”. „Nem tudjátok, hogy testetek a Szentlélek temploma?- kérdezi Pál az Evangéliumban. A Szentírásban egyértelmű a bűn és a betegség kapcsolata. Amikor Jézus gyógyít, egyúttal megváltja bűneitől és azt mondja: „Ne vétkezz többé!” Az ószövetségi történetben az emberek a pusztában kísértették Istent. Ő „átadta őket bűnös vágyaiknak és hagyta, hogy a betegség kikezdje őket”. A gyógyszeripar a legjövedelmezőbb üzletté lett, mert az ember a gyógyszert keresi és nem a baj forrását akarja megszüntetni. Az erkölcsi válságnak ezen a fokán a fokozódó klímaváltozás, természeti katasztrófák után lépett színre a migráns invázió és a terrorizmus soha nem látott szintje. Nem állítja meg pusztán a külső védelem, belső védelmi eszköz kell, az erkölcsi rend helyreállítása!

A „kegyetlen úr kezébe adom” büntetése mindig a bálványimádat, az „idegen istenek” ünneplése miatt következett be, ami magával hozta az erkölcsi romlást. Újkori bálványimádat a testkultusz, a szex-kultusz, a pénzkultusz, a sztárok istenítése, és ekkor még nem beszéltünk a vallások relativista felfogásáról. A minden vallás egyenlősége, a minden út ugyanoda visz posztmodern liberális tanai, kimerítik az „idegen istenek” imádatának bűnét, ami ma az álhumanizmus köpenye alatt egész Európa jellemzője. Ma ugyanúgy elmondható, mint az ókorban hogy „tele van az ország, jósokkal, jövendőmondókkal”. Ugyanakkor az ezotérián kívül a tudományokba is bejutottak a keleti istenek tanai az ókori világkép lényeges elemei. Fogalmi zűrzavar jött létre. Ma a sámánokat, táltosokat, halott látókat, jósokat tehát az okkult dolgokkal foglalkozókat „kommunikációs szakemberek” és „mediátor specialisták” különböző típusainak nevezik a néprajz egyes tudósai és tevékenységük legitimálására törekszenek[2]. A világvallásokat bemutató könyvek pedig a „szent különböző típusainak” minősítik őket[3]. A valláskutatók a [4]„szent dialektikáját” hozták létre, ahol az archaikus kor vallásai és a történeti kereszténység egyenlő. A pszichológia lényeges ágai az önmegváltás keleti tanaira épülnek és gyakorlatait használják. A filozófiába már a XIX. századtól bejutottak a keleti tanok főként Schopenhauer és Nietzsche által. Ezen a nyomvonalon haladva alakult ki a posztmodern filozófia a XX. században, mely a keleti értékrelativizmust építette be elméletébe. A posztmodern relativizmus elveti a Szentírás „és” kultúráját, azaz a jó és a rossz az igaz és a hamis különválasztását. Helyette az „is”, „is” ideáját ünnepli, ahogyan az ókori pogány vallások, mivel isteneik jók és rosszak egyben. Az eredeti üzenet: „Kegyetlen úr kezébe adom Egyiptomot”. Egyiptom mi vagyunk, a mai Európa. Kutatóink „Egyiptom méltóságának visszaadásán”[5] dolgoznak, mert szerintük a Biblia méltánytalanul negatívan ítélte meg a Jelenések könyvével bezáróan. („Egyiptom és Babilon a bűn neve” Jel.)Csodálkozhatunk e ezek után a „kegyetlen nép” felbukkanásán?     

Az Úr haragja nyilvánult meg pl. az asszírok betörésével Egyiptomba: „Jelt ad egy távoli nemzetnek, és füttyszóval elhívja a föld határairól. S lám, el is jön, sietve, gyorsan”(Iz, 5, 26). Jól ismert a Bibliából, hogy megbűnhődnek az országba behatoló gyilkosok is. Jaj nekik „mert embervért ontottál, pusztítottad a földet, a várost, és mind aki benne lakik”(Hab2,17/IV)A muszlim gyilkosok abban a tévhitben vannak hogy az Allahnak hozott emberáldozat, őket a mennybe juttatja. „A sátánnak áldoztatok, nem Istennek”- hangzik az Úr szava. A gyűlölet a gyilkosság bűne jól tudjuk, a pokol tartományához tartozik. Istenhez a szeretet az irgalmasság és az igazságosság. Nem Isten az, aki a rosszat teszi a világban, csak megengedi a sátánnak, hogy tegye, mert az embernek szabad akaratot adott. Választhatja a törvényt és a törvénytelenséget, a jót és a rosszat ám annak következményeit viselnie kell. Isten ott van, ahová hívják. „Ha Isten velünk, ki ellenünk?”A gonosz ott van ahol a bűn. Az érem másik oldala, hogy az apostolok majdnem mind vértanúhalált haltak, ahogyan a francia katolikus pap. Mert nem az a vértanú, aki megöli magát és más ártatlan embereket, hanem aki a Jézusi megváltás hitéért hal meg, ezért őt megölik. Az Istenhez tartozó szeretet és a sátánhoz tartozó gyűlölet áll egymással szemben a muszlim terrortámadás eseteiben.

Az amerikai liberális demokrácia arab területekre történő exportja volt a terrorizmus kiindulópontja, ami az „arab tavasz” néven lett ismertté. Amerika mely rég eltávolodott a protestáns etikától, ami alapításának kezdetén gyökere volt, ma Európához hasonlóan a liberális álhumanizmus csapdájában vergődik. Európában két ország ellenáll ennek (Magyarország és Lengyelország), de a migránsválság és terrorizmus által generált feszültség valószínű még több európai országot indít el a gyökerekhez való visszatéréshez a keresztény értékekhez. Amerika most választóvonalhoz érkezett. Obama és Clinton pártolói vagy Trump hívei győznek, mert a választással a csata nem ért véget. Ezen áll vagy bukik Amerika sorsa és ezzel Európáé is. Vagy a Clinton és a kanadai Trudeau féle liberális álhumanizmus, morál nélküli szabadságeszmény vagy a biblikus értékekhez való visszatérés győz. A migrációs nyomás és terrorizmus megállítása a tét. Csakis a belső védelmi erő a hithez, keresztény erkölcshöz, Istenhez való visszatérés állítja meg, a külső eszközök csak ezután válnak hatékonnyá.

Európa sorsa jelenleg, a „kegyetlen úr kezébe adom..”. De ne feledkezzünk meg az amerikai 9/11 –ről sem! Rajtunk múlik folytatása. Vajon képes lesz e Európa és Amerika visszatérni a morális világrendhez?

„Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezéből; a hamisnak és kegyetlennek markából!”(Zsolt 71,4)

---

[1] Fukuyama, Francis: A nagy szétbomlás, Európa, 2000.

[2] Pócs, 2013 ápr. Magyar Őstörténeti Konferencia

[3] Horváth Pál: Vallásismeret. Calibra, 1996.

[4] Mircea Eliade. Vallási hiedelmek és eszmék története, Osiris, 1976.

[5] Assmann, Jan: Mózes az egyiptomi, Osiris, 2003.

Biblikus vitairat: Szodoma és Gomora bűnében

Biblikus vitairat: Szodoma és Gomora bűnében:   Szodoma és Gomora bűnében A nyugati liberális demokráciák előttünk járnak. Mutatják az utat, mibe torkollik a nagy liberális szabad...

Szodoma és Gomora bűnében

 Szodoma és Gomora bűnében

A nyugati liberális demokráciák előttünk járnak. Mutatják az utat, mibe torkollik a nagy liberális szabadság, jobban mondva szabadosság. Ők már elérték Szodoma és Gomora szintjét, amiért az ősi városoknak el kellett pusztulniuk. („Szodoma és Gomora miatt tetéződött a panasz és bűnük nagyon súlyos”(Ter18,20) A bibliai történet szerint Lót házához két idegen férfi érkezett, akik valójában angyalok voltak. Szodoma lakói, miután megtudták, hogy két férfi vendége van, azt követelték tőle: „Hol vannak a férfiak, akik ma este érkeztek hozzád? Hozd ki nekünk, hadd ismerjük meg őket”(Ter19,5). („hadd háljunk velük”) Mindebből tudható, hogy Szodoma és Gomora, a homoszexualitás bűnében volt, amiért csak füstgomolyag maradt belőlük. A hazai baloldal ezt tekinti követendő példának, ezt nevezi progresszivitásnak, azért kesereg, mert mi másik úton indultunk el.  Kelet-Nyugat eltérő történelme, különböző jövőbeni utakat jelent. Míg mi a szocializmus alatt nyögtünk, és kereszténységünket elnyomták, addig Nyugat, megtalálta magának a keresztény morált likvidáló liberális és posztmodern toleranciát. Bennünket kényszerítettek a több ezer éves örökségünk a keresztény morál elhagyására, addig Nyugaton a nagyszerű szabadságideál képében sikeres volt az agymosás, miszerint legfőbb érték a tolerancia, aminek már nincsenek morális kritériumai. Fokozatosan adagolták a csalétket, bevezették az iskolákban a relativitás eszméjét, sulykolták az egyenlő jogokat a kisebbségek, a nők, a nemek számára. Ez utóbbiak a kezdeti szinten még teljesen jogosak voltak. Egyes filozófusok ezt soha nem látott „posztmodern misszionálásként” üdvözölték. Nyugat örömmámorban úszott, hogy sohasem volt még a történelemben ilyen toleráns, szabad társadalom.  Csakhogy ebbe a csodálatos szabadságba, kezdettől fogva beleértették a gendert, a homoszexuálisok jogát és a plurális párkapcsolatokat, mely utóbbi, a vadházasságok legitimitását jelentette. Ezen kívül beleértették a születendő gyermekek megölését, a „nő önrendelkezési joga” címszóval az abortuszok legalizálását. Mindez persze fokozatosan ment végbe lépésről lépésre, generációról generációra, míg eljutottunk a mai állapotig, a homoszexuális házasságok legalizálásáig, az LMBTQ követelésekig, egészen a legutóbbi nem nélküli gyermek bejegyzéséig Kanadában. Még mindig van tovább, a vége nem látható. A mentális és lelki állapot fejlettsége, azaz a liberális agymosás mai generációiban Nyugaton most érte el Szodoma és Gomora szintjét. Sorban adják be a derekukat azok a nyugati államok, melyek eddig még tartották magukat, például legutóbb Németország, aki törvényi szintre emelte a szodómiát, a paráználkodást, a homoszexuális házasság engedélyezésével. Csodálkozhatunk e vajon a muszlim veszedelmen, a migránsokkal elárasztott Nyugaton? Ezzel beköltözött a békétlenség, a rendszerszintű terror, ártatlan tömegek halála, nők megerőszakolása és válaszreakciók, mely már polgárháborús helyzetet vizionál.  Mivel a józan észt a nyugati társadalmak már elvesztették, ők maguk hívják be jól megérdemelt gyilkosaikat. A Szentírás, mely Európa kultúrájának alapja, egyértelműen elénk állítja a példát okulásunkra. Ha egy nemzet eltávolodik Isten törvényeitől, elhagyja hitét és bűnökbe esik, a Bibliából látható, hogy megjelennek a vandálok, kegyetlen, harcos népek és lerombolják azt. Most zajlik Nyugaton Szodoma és Gomora lerombolása muszlim tömegek által. Ez egyben a megmaradt kereszténységet is lerombolja.

Minden ország, mely enged a liberális álhumanizmusnak, a keresztény morált nélkülöző „anything goes”(minden megy) eszméjének, újabb szeget kovácsol saját koporsójába. Manapság már a keresztények egy része is hatása alá került a liberális varázsszavaknak, mint a tolerancia, a relativizmus, az „anything goes”, humanizmus, szabadság/szabadosság. Ők szeretetnek hívják, és Jézusra hivatkoznak. Az igaz, hogy a szeretet a belépő a mennyországba, míg a gyűlölet éppen ellenkező helyre visz. Ezt minden muszlimnak a fülébe kellene kiáltani itt a keresztény földön, de mindannak a kereszténynek is, aki gyűlölködő kapcsolatban áll feleségével, férjével, vagy más embertársával. Az is igaz, hogy Jézus mindenkit szeretett és a bűnösök barátja volt, de nem azért hogy bűneikben hagyja őket, hanem hogy megváltsa, az „ó emberből”, „új emberré” tegye. Aki a szeretet nevében támogatja a bűnt, az maga is bűnt követ el. A jézusi szeretetben benne van a morál. Erről azonban megfeledkeznek e szeretetet hirdető keresztények. Aki erre felhívja a figyelmüket, azt maradinak mondják és gúnyolják. A Biblia nagy részét figyelmen kívül hagyják, csak azt tanítják, ami szájuk íze szerint való és beleillik a mai liberális toleranciába. Mesékben hisznek, „fülüket csiklandoztatják”, ahogy ezt a végső időkre vonatkozóan a Szentírás leírja. Nem veszik figyelembe, hogy az Ószövetség kifejezetten gyalázatos bűnnek nevezi a homoszexuális aktust:„Férfival ne hálj úgy, ahogyan asszonnyal szokás hálni: ez gyalázatos dolog.”(Lev 18:22)

 „Ha valaki férfival hál együtt, úgy ahogyan asszonnyal szoktak együtt hálni, ez utálatosság, melyben mindketten részesek, ezért meg kell halniuk, vérük visszahull rájuk.”(Lev 20,13)

Az Ószövetség eme tanítását az Evangélium megerősíti: „Vagy nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Isten országát? Ne tévelyegjetek: sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem bujálkodók, sem fajtalanok, sem tolvajok, sem nyerészkedők, sem részegesek, sem rágalmazók, sem harácsolók nem fogják örökölni Isten országát.”(1Kor 6,9-10)

Az Evangélium újból visszatér erre a tanításra: „Ezért kiszolgáltatta őket Isten saját gyalázatos szenvedélyeiknek. Asszonyaik a természetes szokást természetellenessel váltották fel. A férfiak hasonlóképpen elhagyták az asszonnyal való természetes életet, egymás iránt gerjedtek vágyra, vagyis férfi, férfival űzött ocsmányságot. de meg is kapták tévelygésük megszolgált bérét.  Nem méltatták Istent arra, hogy megismerjék, így  az Isten is romlott eszükre hagyta őket, hogy alávaló tetteket vigyenek végbe.”(Rom 1,26-28) A Szentírás azt is mondja,hogy aki más tanítást hirdet, mint az Evangélium, megváltoztatja azt, elferdíti, hozzátesz vagy elvesz belőle, az az antikrisztustól van. Sőt ezzel a Szentlelket gyalázza, ami megbocsáthatatlan bűn.

Korunkban már olyanok is akadnak, akik a bibliatudományok doktorának mondják magukat, mégsem ismerik fel a Szentírás tanítását, sőt a „tetteseknek még helyeselnek is.”(Rom1,32) A XX-XXI. századi ember tragédiája, hogy a bűnt képtelen felismerni. A bűn fel nem ismerése, lehetetlenné teszi a megbánást, a megbocsátás kérését, ezzel az ember kizárja magát a jézusi szabadításból, azaz üdvössége útját önkezével zárja el.  

A jézusi szeretetre hivatkozók azt sem veszik figyelembe, hogy a pedofil is szereti a gyereket, akit fajtalanságba visz, a házasságtörő is szereti a szeretőjét, a vadházasságban élő is szereti a párját. A szeretet címszóval nem lehet a bűnöket befedni.

Azok az országok, melyek Szodoma és Gomora bűnében vannak, valamint a szabados kapcsolatok, és más morális bűnök az egeket súrolják, már megtapasztalták a félelmet, sőt állandó fenyegetettségben élnek. Az amerikai 9/11, az angol, a francia, német terrortámadások sorozata, láthatóan őket sújtja. Mindez megegyezik a Szentírás szavaival, mert ahol a morális bűn óriásira duzzad, ott megjelennek a „vandálok” csapatai, a külső ellenség, mely lerombolja az országot. Saját gyilkosaikat hívják be.

Nyugatnak nem kellett Jézus szeretet vallása, elutasította morális törvényeit, itt van hát a gyűlölet. A muszlim gyerekeket kicsi koruktól kezdve a zsidók és a keresztények gyűlöletére nevelik otthon az iskolában és a mecsetekben a Korán tanítása alapján. A Korán legnagyobb része teljes egészében arról szól, hogy a zsidók és a keresztények a muszlimok legfőbb ellenségei, „öljék meg őket ahol csak rájuk leltek”(2:191)- írja a Korán. Ahogy haladunk a Korán olvasásában, egyre agresszívebb hangon fenyegeti a zsidókat, amiért nem hisznek Mohamednek.(4:47) A Koránban nem az bűnhődik, aki öl, hanem aki nem teljesíti az ölési parancsot! Még azt a döbbenetes állítást is megfogalmazza miszerint:„ A megtorlásban élet van a számotokra.”(2:179) Ezzel megfordítja a biblikus „Ne ölj!”szellemét, mert azt tanítja, hogy a legsúlyosabb bűn az ember legfőbb erénye. A mohamedi tanok fegyveres erőszakkal való terjesztésére szólít fel számtalan szúra: „Előíratott nektek a harc” a „hitetlenek” ellen (2: 16). Még az ima is átokkérés, a másik pusztulásáért való fohász:„ A hitetleneket egymáshoz bilincselve egy szűk helyre dobjuk, akkor pusztulásért fohászkodunk ott. Ne egy pusztulásáért, hanem sokért fohászkodjanak... „(25: 13-1). Tilos velük a barátság is. .: „Ha hátat fordítanak nektek, akkor ragadjátok meg őket, ahol csak rájuk akadtok, és ne fogadjatok közülük senkit se testvérbarátul, sem pedig segítőnek.”(4: 89) Ezt többször is megismétli a Koránban, hogy „ne kössetek testvérbarátságot a zsidókkal és keresztényekkel. Ők egymás testvérbarátai”(5:52) Legfőbb csalétek, miszerint ha megölik őket, a paradicsomba kerülnek. Azt írja a Korán: „Allah átka legyen rajtuk!” Ti., azokon a zsidókon és keresztényeken, akik Jézust megváltónak tartják. Ezért robbantják fel gondolkodás nélkül magukat a szerencsétlen félrevezetett muszlim fiatalok. Valóban van a gyűlölködőknek és a gyilkosoknak is helyük a másik világban, csak azt pokolnak hívják. Isten a szeretet, vajon hogyan kerülhetne oda a gyűlölet? A muszlim ima is átokkérés, „sokak pusztulásáért imádkozunk ottan”, mármint a mecsetben, mondja a Korán. Nyugaton meg egyre másra épülnek a mecsetek, ahol a zsidók és keresztények pusztulásáért imádkoznak. Egyetlen zsidó és keresztény sincs többé biztonságban a mai Európában, ahová beeresztették a muszlim tömegeket.

A Palesztinai kérdésnek azért nincs vége, mert kicsi kortól a zsidók gyűlöletére nevelik a gyerekeket. Nem számít, hogy Izrael ősidőktől fogva a zsidóké volt, erre történelmi tények, tárgyi bizonyítékok vannak, melyek naponta kerülnek elő Jeruzsálem városában a régészet által. Ezen alapul a keresztények hite is, hiszen az Ószövetség a Biblia első része írja le a zsidók történelmét, akik Isten „tanúi” a világban. Mindig is maradtak ott zsidók, habár a többség valóban „szétszóratott” a világ minden részére, ahogy ez a Szentírásban szerepel. A II. világháború után megérett a gondolat, a lelki készség a visszaköltözésre eredeti hazájukba. Mintegy sürgetően lépett fel a „numerus clausus” Amerikától kezdve, Oroszországon át, persze Németországig és Magyarországig életbelépő törvénye. Ezt követték a deportálások, milliók halála, ami az ebben részvevők lelkén szárad, de egyúttal jelzés volt a „maradék” számára a hazaköltözésre. Eljött az ideje a visszatérésnek Izraelbe. Így született meg a cionizmus eszméje, amit ma is sokan félreértenek, zsidó világuralomról vizionálnak. A cionizmus pedig nem más, mint a menjünk haza Jeruzsálembe eszméje. Csakhogy az egykori hazát az „Ígéret földjét”, ahová 40 év viszontagsága után eljutottak őseik, ahol Dávid és Salamon király uralkodott, a muszlimok elfoglalták.

 Az ősi időkben azoknak a népeknek nagy része elpusztult, akik addig azon a területen laktak, éppen azért mert ilyen borzalmas testi bűnöket és bálványimádatot követtek el, mint amit századunk embere csinál. Izrael földjére való belépés előtt figyelmeztette őket az Úr: „ne kövessétek azoknak a népeknek a szokásait, amelyeket elűztem előletek, mivel elkövették mindazokat a dolgokat és megutáltam őket. Nektek azonban azt mondtam: birtokba veszitek földeteket, nektek adom tulajdonul a tejjel-mézzel folyó földet”. (Lev20,23-24) Milyen nagy baj, hogy ma az ateistává és liberálissá lett hitetlen zsidók a legfőbb támogatói a Pride-nak és a homoszexuális házassági jogoknak hazánkban! A hitükben megmaradtak természetesen távol tartják magukat e bűntől. Míg a zsidók távol voltak földjüktől szétszóródva a világ minden sarkán, addig a muszlimok benépesítették a területet. Egyiptomhoz hasonlóan ahová bekéredzkedtek, majd szinte teljesen kiirtották a keresztény országot és benépesítették muszlimokkal. Ez a sors vár Európára is, ha a józan eszét nem szerzi vissza, nem parancsol megálljt a véget nem érő muszlim tömegek beáramlásának és nem tér vissza keresztény kultúrájához.  

Nyugalmunkat, békénket csak addig tarthatjuk fent, míg ellenállunk a liberális terrornak és védjük zsidó- keresztény értékeinket.        

Biblikus vitairat: Az értelmiség összezár

Biblikus vitairat: Az értelmiség összezár: Az értelmiség összezár Kell e az értelmiség az Orbán kormánynak? –ez a CEU ügy fő kérdésének látszik. A kormány eszme érzékeny, ami m...

Az értelmiség összezár

Az értelmiség összezár

Kell e az értelmiség az Orbán kormánynak? –ez a CEU ügy fő kérdésének látszik. A kormány eszme érzékeny, ami már önmagában is értelmiségi ügy.  Az egyetemek és a tudományok pedig az eszmék szülőotthonai. Mit szültek és mit tanítottak az egyetemek a XX. században? Főként ateista marxizmus-leninizmust, liberális filozófiát és a posztmodernt. Ezek az ideológiák a legtöbb humán tudományba beszivárogtak, ott vannak az egyetemeken.  Fő eszenciájuk az érték relativizmus, és az a fajta humanizmus, amiben már nincs benne a zsidó-keresztény morál. A relativizmus, kötelező tananyag lett a nyugat európai és az amerikai iskolákban. A világ az előtt a dilemma előtt áll, hogy relativizmust tanítunk tovább, vagy morált? A liberális-konzervatív viták lényegi eleme ez. A posztmodern és liberális relativizmusból születő humanizmus, természetéből fakadóan magában foglalja a „nyitott társadalom” eszményét, a gendert, a homoszexuálisok jogait és a plurális családmodellt is. A konzervatív morális eszmény hívei azonban nem akarják ezt a kultúrát továbbadni gyerekeiknek. Ez egy óriási szellemi csata és a XX. században megerősödött liberális eszmény hívei, még mindig úgy érzik, hogy nyerésre állnak.

Két fő probléma van. Az egyik, hogy a fiatalok már ebben a világtrendben nőttek fel. Az internet, a filmek és a média minden ága, amit használnak, ebben erősíti őket.  Sok esetben nem is értik, hogy mi bajuk van konzervatív szüleiknek a feministákkal, a genderrel, a homoszexuális házassággal, az abortusszal. Ez így humánus, nem? Szeressük egymást gyerekek! Az emberi jogok!- mondják ártatlan szemmel. Generációs problémának gondolják, ahol a szülők képtelenek haladni a korral.  Persze vannak liberális apukák, anyukák és nagypapák, akik benne vannak a fősodorban. Jó fejek, nem? Ők a baloldali pártocskák lelkes hívei, a tág gondolkodású européer papák. Hogy mondhatja meg egy ős európai eszményben hívő saját gyermekének, hogy a halál kultúráját támogatja? A morális gyökerét vesztett Európát, ahol már gyermek csak elvétve születik.

A másik probléma, hogy bár a CEU e liberális ideológia mestertanítója, a tudomány nemzetközi, így minden humán tudomány és egyetem érintett. Vajon mit ér egy jogszabály, amikor az eszme áthat mindent? Szélmalomharc, és ha ezzel valaki szembefordul, az értelmiség összezár. Minden humán tudománynak megvannak a maga nagyjai a XIX. századtól, akik olyan életművet hoztak létre, ami gyökerében rengette meg a morális trendre épülő világot. Konzervatív szemmel kulturális imposztorok ők, de minden egyetem ünnepelt tudósai mind a mai napig. Nem is lehet őket bírálni, mert a tudományos világ szigorúan ellenáll, hiszen elméleteikre számtalan ma is élő irányzat épült. Nem utolsó sorban belesimul a mai liberális és posztmodern világtrendbe.  

 A kulturális imposztorok sérthetetlenek mind a mai napig a bölcsészettudományi karokon. Pedig egy-egy téglát mindannyian lebontottak az európai zsidó-keresztény világrendből. Nekik köszönhető, hogy ma egyetlen egyetemen sem lehet keresztény tudományt művelni. Hatásuk nyomán alakult ki a relativizmus, a liberális humanizmus eszméje, ami azért annyira nem humánus, hogy a keresztény eszményt soraiban megtűrje. A filozófiában ott van például Hegel, aki az „istenbe helyezett gonosz” elméletét hozta létre, amivel lerombolta az Isten csakis jó és Szent keresztény eszményt. Ma még mindig hegeliánus csoportok sokasága ápolja elméleteit a filozófia tanszékeken világszerte. Tabutémának számít megmutatni, mit jelent ez a keresztény Európa számára, doktori disszertációt ilyen témával be sem lehet nyújtani. Pedig ez nem a CEU, ahol Izlandi férfiak feminista csoportjainak vizsgálatából is lehet dolgozat. Folytathatnánk a sort Nietzschével, aki azt mondta, „Isten halott!”, és aki a mai napig a filozófia fő ikonja. Vagy Feuerbach nemzedéke, aki a test és a lélek kettészakításán dolgozott, amivel a keresztény dualitás elvet támadta meg. A XX. században a sort zárja M. Foucault, J. Derrida, J. F. Lyotard posztmodern filozófus nemzedék, akik elméletében a Biblia olyan „nagy narráció”, amit le kell bontani. Nincs igaz és hamis, mert sok igazság van, ami mind egyenlő mértékben igaz.  Meghirdették az „anything goes” világát, a liberális posztmodern komplexum győzelmét, ami mind a mai napig tartja magát a tudományos világban. Sőt szintet lépett, a médián, művészeteken keresztül a mindennapi élet szinterein él, a fiatalok az anyatejjel szívják magukba.

Vannak azért harcok. Némely néprajzi tanszéken a liberális PC nyelv és a konzervatív csata a mindennapok része. A liberális humanizmus annyira humánus a sámánokkal és táltosokkal, varázslókkal, hogy PC nyelvet vezet be, nehogy érzékenységet sértsen. Fogalmi zűrzavart hoz létre megnevezésük, tevékenységeik értelmezése, mert a zsidó-keresztény kultúrával ellentétes felminősítést kapnak.  

A relativizmus a legszembetűnőbb a vallástudományi tanszékeken. Kötelező, kőkemény követelmény, hogy minden vallás egyenlő, a vallások között nem lehet minőségi különbséget tenni. Ezt azt jelenti, hogy a liberális humanizmus eltörölte a pogány vallás fogalmát. Amiről tehát a Biblia azt mondja, hogy pogány és bálványimádat, ez nem létezik többé a posztmodern és liberális eszme szerint. A vallási relativizmus, kötelező tananyaggá vált az egész világon. A vallástudománynak is vannak nagyjai, mint például Mircea Eliade, aki bevezette az archaikus/pogány és a zsidó-kereszténység egyenlőségét. Eliade kötelező tananyag minden egyetemen. Van olyan vallástudományi tanszék, ahol nem lehet párhuzamban bemutatni az archaikus (pl. egyiptomi, indiai) és a keresztény vallást, mert az már a kereszténységgel való befolyásolásnak számít. Máshol van összehasonlító vallástudomány, de nem lehet megmutatni azt a minőségi különbséget, hogy Jézus, egyetemes megváltó, sem azt, hogy ezeket a pogány vallásokat ítéli el az Ószövetség. Hogy a „szerződés az alvilággal” és az „Istennel kötött szövetség” kerül itt egymással szembe.  A jelenlegi tudományban nem lehet önálló véleményed arról, hogy a zsidó-kereszténység Isten egyetemes vallása az egész világ számára. A „független” és „objektív” vallásértelmezés azt jelenti, hogy a pogány vallások egyenlők a zsidó-kereszténységgel, ami egy liberális eszmény. Tehát liberális eszményed lehet, de konzervatív nem.    

„Tele van az ország bálványokkal!”- mondaná az ószövetségi próféta. „De a hazugság menedékét jégeső söpri el!”(Iz28,15)- ígéri.

Bevett fogalom a posztkereszténység, a mai értelmiségi diskurzusokban. Azt akarja mondani, hogy már egy kereszténység utáni világban élünk.  E szerint a liberálisok hátradőlhetnek, győzelmet konstatálva. Ez hazugság, mert még mindig a kereszténység a legnépszerűbb vallás a világon, minden statisztika szerint. Az igazság az, hogy kiélezett harc zajlik, a liberális és konzervatív csaták tétje a keresztény érték megtartása, vagy nem. A konzervatív keresztények nagyon is harcolnak, ezt mutatja a CEU világbotránya, a harc még nem dőlt el. A kormánynak nagy szüksége van az értelmiségre, mert eszme, eszme ellen győzhet.

       „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”.(II. Tim 4,7)                      

Biblikus vitairat: Gondolatok a "Testről és Lélekről"

Biblikus vitairat: Gondolatok a "Testről és Lélekről": Gondolatok a „Testről és Lélekről” Enyedi Ildikó új filmjéről, a Testről és Lélekről, ami a Berlinárén Arany Medve díjat kapott, ...