GYŐZ A SZERETET

 

Győz a szeretet

A zsidó-keresztény vallás hozta a világba a szeretet parancsát. Az egész világon ahol várják a kis Jézus megszületését, a szeretetet ünneplik. Már az ószövetségi próféták idején világossá lett, hogy egy igaz Isten van a világon, aki a szeretetet hirdeti, Jézus pedig azért jött, hogy beteljesítse azt. „Szeresd felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr!”(3Móz19,18) Az arabok, akik a zsidók közelében éltek és megirigyelték tőlük a Tórát/Ószövetség Isten szavát, és később ellenőrizhetetlen forrásból megkapták a Koránt, ezt vajon miért nem tanulták meg belőle? Ugyanis a Tórát ismerték és alapul vették, magukat is ábrahámi vallásúnak mondják. Mármint a szeretetet, miért lett a Korán a gyilkosság, gyűlölet vallása a muszlim terroristák számára? Amikor a szeretet megszületésére várakozunk, miért halljuk, hogy 28 késszúrással megölte, és annyit akart ölni amennyit csak tud. Miért hallottuk Izraelből, hogy kegyetlen bestialitással megölték a gyerekeket, nőket, akit értek a muszlimok. Miért halljuk, hogy késsel támad ártatlan gyerekekre, Allah Akbart kiáltva a migráns muszlim. És hogy fajulhatott el annyira a gondolkodásuk, hogy a bestiális gyilkosságokért azt hiszik, a mennybe kerülnek?

Nem, a gyilkosságokért a pokolba kerültök, és nem fog számítani, hogy a vallásotok vitt erre az útra benneteket. Tudjátok a tízparancsolatot, Ne ölj! Mégis megszegitek, sőt ezért jutalmat vártok Istentől. A ti atyátok nem Isten, hanem a sátán, neki szolgáltok. Miért nem írják ki az európaiak, minden helyre ahol a migráns muszlimok megfordulnak, hogy óriási tévedésben vagytok, a pokol lesz a jussotok, mert Isten parancsa a szeretet. Jézus értetek is meghalt a kereszten, hogy bűneitekből megváltson, de nem fordultok hozzá, elhiszitek, amit vallási iratotok hazudik nektek, hogy nem Jézus halt meg a kereszten, hogy Ő nem Isten Fia. Elhiszitek, hogy a gyűlöletért, gyilkosságért Isten megjutalmaz benneteket. Európaiak írjátok ki mindenhová „Isten a szeretet”, a szeretetben élőket várja a mennyország. A muszlimok megtérítése lenne az európaiak feladata, ehelyett a tolerancia hazugságait tanítják, hogy minden vallás egyenlő, hogy minden út, ugyanoda visz. Nem, van olyan út, ami a pokolba visz, és ennek neve a gyűlölet, gyilkosság. Van olyan út, ami a mennyországba visz, ennek neve a szeretet, megbocsátás, mert azt mondja az Úr : „A Lélek gyümölcse pedig a szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás”(Galata5:22-23). Jézus világosan megmondta: Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam”(Jan14,6).

Mikor kezdődött ez az őrület? A 9/11-el, vagy még korábban? Mikor gondolták úgy, hogy emberek legyilkolása juttat a mennybe? Akkor liberálisaink még úgy védelmezték őket, hogy lázadnak az amerikai kultúra ellen. Még ha a fogyasztói kultúra ellen az erkölcstelenségek, az abortuszok ellen lázadnának, de erről szó sem volt, csupán Amerika gyűlöletről volt szó, és valószínűsíthető, hogy a zsidó állam támogatása miatt. A zsidó a muszlimok ősellensége, mert ők a „választott nép”, Isten népe, ezért gyűlölik. Mohamed mennyire szerette volna, ha az arab nép kapja Isten igéjét, a barlangban is ezért meditált, amikor megjelent „valami erő”, megrohanta, ráparancsolt, hogy „Írd!”. És leírta, hogy a zsidókat és keresztényeket, le kell gyilkolni, mert „ők a ti ellenségeitek”. „Aki Allah útján harcol, nagy fizetséget fog kapni a túlvilágon” 4, 57-84. „Ha hátat fordítanak nektek, akkor ragadjátok meg őket..(4.89)- írja a Korán.

Ma, amikor annyira elhomályosult az ember látása, azt mondja erre, tisztelni kell minden vallást, és minden vallás egyenlő értékű. Ez a posztmodern és a liberális gondolkodás terméke, a tolerancia, meg ne sértsünk más vallásokat, mert „minden megváltáskeresést egyenlőnek fogadunk el”. Azért el kellene gondolkodni azon, amikor egy vallás a gyűlöletre, gyilkosságra hív és különösképpen a zsidók és keresztények ellen, és még mennyországgal is kecsegtet, legyilkolásuk nyomán. Vajon milyen forrásból, jöttek a Korán szúrái? Minden pogány vallás „valami erő”közreműködésével jött létre, ahol nincsenek „tanúk”. Csak egy misztikus ember és „valami erő” párbeszéde, ahogy ez Mohamed esetében is történt. (Persze, ma már a pogány szót sem lehet kiejteni, a posztmodern tolerancia korában.) Csak a zsidó-keresztény vallás rendelkezik „tanúk”-al. Tanú, az egész zsidó nép, a Sínai hegy lábánál, amikor hallják Isten hangját. „Tanúim vagytok” –mondta Isten. Tanúi a próféták, akik közvetítik Isten üzeneteit. Később Jézus a 12 apostolnak mondta, akik látták minden tettét, feltámadását, „tanúim lesztek”. Ahogyan a szeretet szó, csak ebben a vallásban szerepel, úgy „tanúk” is csak itt vannak, az egy igaz Isten létére. 

Jézus azt mondja, aki tagadja, hogy Isten fia és ő a Megváltó, az a sátántól van. A korábbi századokban a katolikus vallás egyértelműen leírta, hogy az iszlám mögött, a legnagyobb összesített démon áll. Amikor XVI. Benedek pápa némi utalással élt, hogy nem stimmel valami a gyűlölet vallásában, azonnal le kellett mondania, mert óriási botrány lett belőle, hiszen korunk vallása a tolerancia. És ami mögötte van a hazugság, az elhallgatás, mert nehogy más érzékenységét megsértsük. A saját érdekükben sértsük csak meg az érzékenységüket. Mondjuk el az igazságot, függesszük ki mindenhová. Isten a szeretet, parancsa a szeretet, Jézus a világ Megváltója, aki gyűlölködik és gyilkol, az a pokolra jut.

Meddig hallgatjuk még, hogy 28 késszúrással megölte, hogy az oltár mögött miséző papot megölte, az ártatlan kisgyerekeket megölte?

Inkább írjuk ki mindenhová Európában: Isten a szeretet- Jézus megbocsátó és kegyelmes, de csak ha kéred Őt. Ha gyilkolni akarsz a poklot választod!

 

 

 

Gyógyulás koronavírus idején

Naponta százak halnak meg a koronavírusban, emberek tízezrei pedig bezártságban élnek, nagy szenvedésben. Ilyenkor felmerül bennünk, hogy Isten miért nem segít, egyáltalán tud segíteni, vagy tétlenül nézi a szenvedést? Vagy Isten nevelni akar bennünket, most valamit meg kell tanulnunk ebben a nagy szenvedésben? Talán soha nem látott bűnökben van az emberiség, aminek büntetése a csapás? Próbáljunk meg minderre válaszolni, ami bizony nem könnyű, és igen különböző véleményeket olvashatunk.

Isten beavatkozik a természeti törvényekbe

Jézus tanítóévei alatt folyamatosan gyógyított. Erről azt mondta „az Atya, aki énbennem lakik, ő cselekszi e dolgokat”(Ján14,9-10) E szerint a gyógyítás Isten munkája, mert „Isten cselekszik”(Ján6,38). Mi ebben az ember része? Ő csak él, eszik, iszik, dolgozik, családot alapít, teszi az élet dolgait, és váratlanul rátörnek betegségek, amiben ő vétlen? Talán a rendszer hibája, Isten teremtett egy olyan világot, amiben az ember vétlen áldozat? A mai liberális posztmodern világban ezzel a véleménnyel is találkozunk, főként liberális teológusok munkáiban, ahol rendszerhiba, a teremtés anomáliája az emberi szenvedés. E szerint Isten káoszt teremtett és ő is csak sajnálkozva nézi a szenvedő embert. Szerintük Isten nem avatkozik be, ő sem tudja megváltoztatni a természeti törvényeket. Az Ószövetség ezzel szemben azt mondja, „meggyógyítja a megtört szívűeket és bekötözi a sebeiket”(Zsolt147,3). Ugyanez az Újszövetségben: „Az Úr lelke van rajtam. Ő küldött el, hogy meggyógyítsam a megtört szívűeket, és hogy bejelentsem azt, hogy a foglyok szabadon bocsáttatnak, a vakok látni fognak…”(Luk4, 18-19.)

Láthatjuk, hogy a Biblia a liberális toposzok ellenkezőjét mondja az Ószövetségtől kezdve, Jézus meg egyenesen cselekszi, tehát nagyon is beavatkozik a természeti törvényekbe. Ugyanezt teszik apostolai és a mai főként karizmatikus pünkösdi gyógyítók, ahol a vakok látnak, a süketek hallanak, a bénák járnak, főként afrikai missziós területeken, ahol a hit még elementáris, élő.

Az bizonyos, hogy nem Isten helyez betegséget az emberre, ő meggyógyítja azt. „Az én nevemben (Jézus) ördögöket űznek… betegekre vetik kezeiket és meggyógyulnak”(Mk16, 15-18) „Beteg e valaki közületek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úr nevében.”(Jak5,14-16) E szerint az imádság éppolyan hatékony, mint a felkent, kézzel gyógyító tevékenysége. De meghallgattatik e mindig az ima? Kell e mindig gyógyulást kérni? Az is a Bibliában szerepel, „ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni”(2Tim2,12) ez bizony azt jelenti, hogy a szenvedés felvállalása magasabb jutalommal jár. Ennek szép példái napjainkban az olasz papok, akik közül már 50 meghalt. Egy közülük kifejezetten felajánlotta az életét, egy fiatalabbnak adva át a lélegeztető gépet. A többiek naponta járták a fertőzött területeket, látogatták a haldoklókat, hogy nekik vigaszt és feloldozást adjanak, míg végül ők is életüket adták másokért. Ennél pedig nincs nagyobb szeretet, mint amikor valaki életét adja másokért, ahogy ezt a példát nekünk Jézus megadta.

Isten most tanít bennünket?

A Biblia írja „mert akit szeret, az Úr megdorgálja”(Zsid, 12,6) Vajon Isten, nevelő célzattal helyez betegséget az emberre? Jób esetében azt látjuk, hogy nem Isten tesz ilyet, hanem megengedi az ördögnek, hogy romlást vigyen az életébe. Ez viszont a hűség próbája volt, de még itt sem Isten helyezett betegséget Jóbra. Csak megengedte a sátánnak, de végül „eltávolította Jóbról a csapást”. Sokszor halljuk, hogy „ebből sokat tanultam”. Mégiscsak nevel Isten betegséggel? Valószínű az igazság az, hogy Isten megengedi, hogy szenvedj, míg fel nem ismered bűnödet és abba nem hagyod, de nem ő tette rád. Az alkoholista mája tönkremegy, és csak magát okolhatja, és hiába imádkozik, ha bűnét nem hagyja el. Másrészt Pió atyánál találunk egy zseniális történetet a kisgyermekről és kézimunkázó anyjáról. A gyerek a kiszsámolyon ül, csak a fonákját látja a munkának, az összevissza csomókat. Amikor rákérdez, miért csinál édesanyja csúnya csomókat, megmutatja neki a színét, a csodás mintázatot. Az atya azzal zárja történetét, hogy „Mi mindannyian a kis zsámolyon ülünk”. Mi pedig csak remélhetjük, hogy egyszer meglátjuk a színét is, azaz Isten csodálatos tervét velünk.

Gyógyulás bűnfelismeréssel

„Aki bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghallván, az igazságnak éljünk: a kinek sebeivel gyógyultatok meg”(1Pét2,24) Ebben az Igében is együtt szerepel a bűn és gyógyulás, Jézus megváltása által. Ő vette el a bűneinket, felvitte a keresztfára, hogy elhagyjuk bűneinket és meggyógyuljunk. Ez szinkronban van azzal, amit az Ószövetség és Emmerick Anna Katalin mondott, hogy „a bűn megtestesülése a betegség”. A bűnfelismerés és bűnelhagyás is benne van (bűnöknek meghallván), mint a betegségből gyógyulás záloga. A bűnös életből az ő sebei árán tudunk kikerülni. Ne feledjük, amikor gyógyított, egyben megváltotta az embert bűneiből is azzal az elvárással, hogy „ne vétkezz többé”. A gyógyulás záloga Jézus vére, a mi részünkről pedig a bűn felismerése és elhagyása. Ezzel akár mindenki meggyógyulhatna, ha felismerné mivel vétkezett és nem követné el többé, bocsánatot kérve bűnbánatot tartana.

 Junghoz a híres pszichiáterhez elment egy férfi mentális panaszokkal. Jung kikérdezte az életét, amiből kiderült, hogy van egy barátnője, aki szűkös fizetéséből minden évben gyűjtöget annyit, hogy ő elmehessen nyaralni, teszi ezt abban a reményben, hogy elveszi feleségül. A férfinek esze ágában sem volt elvenni a nőt, de nyugodt szívvel nyaralt a pénzén. Mikor a pszichiáter rámutatott a morális bukfencre, a férfi megsértődött, nem ment többé. Csak fel kellett volna ismernie a bűnt és meggyógyult volna, de nem ezt választotta. Vajon hányan kerülünk ilyen csapdába? Csak fel kellene ismerni a bűnünket és meggyógyulnánk, de mi képtelenek vagyunk erre.

Hajszolt életünkben most a megállással hátha felismerjük, hogy a nagy mammon a pénz uralkodik rajtunk, meglátjuk mit tettünk a természettel, a vizeinkkel, a levegővel, ételeinkkel, mit tettünk a családdal, hová jutottunk nagy liberális szabadságunkban.

És meggyógyulunk.

Párizsban és más nagyvárosokban annyira lecsökkent a zajszint, hogy csak a madarak éneke hallatszik. Hátha ebben a nagy csendben, Isten hangját is meghalljuk.

Bulányi tanai és az Evangélium

Bulányi tanai és az Evangélium

Ki volt Bulányi György?

Bulányi György (1919-2010) piarista tanár volt, a Bokor katolikus bázisközösség vezetője. Munkásságának, tanításának jellemzője, hogy az Ószövetség és az Újszövetség bizonyos részeit megtagadta, elfogadni nem tudta. A szocializmusban a pártállam azért ítélte el, mert illegális államellenes szervezkedés bűnében találta vétkesnek, miután tanítványai megtagadták a katonai szolgálatot. Nemcsak az állam, de az Egyház ítéletét is magára vonta eretnekség miatt, mert a Bibliára vonatkozó sajátos tanításon kívül, az Egyház helyett, a kisközösségek működését szorgalmazta. Az államhatalom e fenti vád miatt börtönre ítélte 1952-ben, innen 56-ban szabadult, majd kétévi bujkálás után újból börtönévek következtek, de 1960-ban véglegesen kiszabadult. 1982-ben a Püspöki kar elítélte tanait, ahol a Hittani Kongregáció prefektusa Joseph Ratzinger bíboros a későbbi XVI. Benedek pápa volt. Felszólította, hogy vonja vissza „téves, veszedelmes, és kétértelmű” tanításait. Felmerült az eretnekség vádja, így sokáig nem misézhetett. Nem volt hajlandó aláírni a II. Vatikáni zsinat 12 pontját, csak azzal a kitétellel, hogy az ember „csak lelkiismeretének tartozik engedelmességgel”. Végül kompromisszum született, bekerült a dokumentumba az ő kitétele, így 1992-ben rehabilitálták.

Milyen tanításokat hirdetett Bulányi?

Bulányi György tanainak ma is sok követője van, így nem mindegy mit hirdetett. Először egy Jobbikhoz kötődő honlapon találkoztam meghökkentő írásával. Megdöbbenve olvastam, hogy az Ószövetséget, tehát a zsidó nép, azaz az Isten által „választott nép” történetét ő nem hajlandó az szentmisében használni, helyette költőket idéz. Ennek az olvasóközönség rendkívüli módon örült. Eszembe jutott a Szentírás figyelmeztetése, hogy aki Jézus Krisztust nem fogadja el Megváltónak, az előtt homályban marad az Ószövetség. Aztán ismerőseim körében kezdtem hallani, hogy „bulányista” voltam.  Így nem csoda, hogy felkeltette érdeklődésemet az, hogy mit vall az Evangéliumról, így források után kezdtem kutatni.   

A Bokor közösség oldalán sok Bulányi írást találtam, amiből láthattam, hogy ma is élő a követők csapata, sokan vallják ma is ugyanazt, amiről XVI. Benedek pápa azt mondta, hogy eretnekség. Ő pedig hittani kérdésekben nem szokott tévedni. Mi hát az igazság?

A Jézusi örökség című írásában, rögtön egy Babits idézetre bukkantam, amivel tulajdonképpen a Szentírást akarta cáfolni. Babits azt írja: „Ő sem az a véres Isten: a véres Isten nincsen. Kard, ha csörren, vér, ha csobban, csak az ember vétkes abban”. Rögtön utána azt találtam, hogy „nem várja Isten, hogy embervérrel, Istenvér ontásával, engeszteljék ki, alig oltható haragját”. Tehát azt mondja Bulányi, Jézus nem azért jött, hogy kereszthalálával, az ott kiontott vérével megváltsa az embert bűneitől, amivel kiengeszteli Isten igazságosságát. Ezzel az egész Evangélium lényegét tagadja meg, hogy Krisztus az ember megváltásáért érkezett a világba. Megfeledkezik arról, hogy Isten nemcsak a szerető Isten, hanem az igazságos Isten is. Nem látja be azt a mély szakadékot, ami a nem e-világból való szentség és a földi ember között húzódik, ami szükségesség tette ezt a nagy áldozatot.

 Miért jött? –teszi fel a kérdést. Logikus választ ad rá, mert azt mondja, hogy a szeretet okán jött és ebben természetesen igaza van. Isten annyira szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta megmentésére, hogy élete feláldozása árán, szerezzen neki belépőt a mennyországba. Csakhogy Bulányi nem erre hivatkozik, hanem Jézus tanítóságára. Ő szerinte csakis azért jött, hogy megmutassa, megtanítsa, hogyan kell „istenarcúnak” lenni. Azt kérdezhetjük, ha Jézus csak tanítónak jött volna, mi különböztetné meg a többi vallástól? Mi különböztetné meg Buddhától, Hermésztől és más tanítóktól? Ez a Bulányi féle felfogás jellegzetesen a XX. századi posztmodern, liberális, ezoterikus gondolkodáshoz hasonlatos, mely szerint Buddha, Mohamed, Jézus nagyszerű tanítók voltak, ám azt már nem mondják, hogy Jézus a világ Megváltója.    

A Hegyi beszéd, az ember tudatos viselkedése központi helyen áll tanaiban. Azt mondja, az ember képes a szeretetre nemcsak a mennyországban, hanem itt a földön is. Ebben igaza van, jól tudjuk, Jézus a szeretet parancsát hagyta ránk. Ezzel nincs is semmi gondunk, nagyon fontos természetesen a keresztényi életvitel. Aki nem váltja tettekre a tanítást, az hasonlatos ahhoz, mint aki homokra építi a házát. Ezt is tudjuk Jézus tanításaiból, csakhogy Ő ettől sokkal több számunkra. Keresztáldozata válik semmissé egy csapásra Bulányi elméletében. Egyenesen azt mondja, „megmérgezik a lelket az olyan tanítások, hogy Ádám bűne miatt, Isten eredeti bűnnel verte meg az embert, hogy Isten Fia véres halála által hajlandó kiengesztelődni, az ember iránt”. Ezt az „áruló írástudók teológiájának” nevezi. Természetesen Isten nem vert meg senkit az eredendő bűnnel, hanem saját maga került a bűn hatalmába, tette miatt. Ebből a rabszolgaságból menti ki az embert, mert megkönyörült a világon, képes volt egyetlen Fia életét adni az emberért. Bulányi ennek elutasításával, nemcsak az isteni igazságosságot, hanem Isten irgalmasságát is tagadja. Mi vitte ennyire félre Bulányit? Talán a vértől, erőszaktól való irtózása? Lehet jobban járt volna, ha Buddha tanai mellé szegődik, és nem csonkítja meg az Evangéliumot. A Szentírás szerint ugyanis ehhez sem hozzátenni, sem elvenni nem szabad, az a Szentlélek elleni bűn, ami soha sem bocsátható meg.

A magatartásbeli azonosság c. írásában tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan hasznosítsuk Jézus tanítását, mivel csak a tanítással hajlandó foglalkozni. Azt mondja, át kell alakítani az ember gondolkodásmódját, hogy ellenségnek senkit se tekintsen, csak felebarátnak. Erről a gnózis juthat eszünkbe, a tudatosulás, a tudás általi fejlődés. Holott a tanítás az, hogy Jézus az, aki átalakít, nem az emberi erőfeszítés, hanem a hit által. A „régi emberből”, a megtérés által lesz „új ember”, aki már nem a régi módon viselkedik. Egyébként a gnoszticizmus az, amelyik Jézust tanítóként tiszteli, őt utánozva kell egyre magasabb szintre emelkedni, ám Jézus kereszthalálát, megváltását letagadja. A gnoszticizmus „szentségtelen, üres beszéde” ellen a korai Egyház sokat küzdött, az apostoli figyelmeztetés nyomán.

Az uralomvágyról le kell mondani, szolgálni kell minden embert - írja Bulányi. Ezzel egyetértünk, de amikor azt mondja, hogy Isten nem uralkodik, csak szeret, ez ellentmond a Bibliának. Jézus is Úrnak mondja magát, és megkülönböztet szolgát, igaz, arra tanít, nem nagyobb az Úr a szolgánál. Isten a világ ura, Jézus a királya, mert „hatalmat kapott mennyen és földön”. Ez a hatalom pedig a kereszthalálból származik. Isten az, aki megteremtette a világot, a teremtményeket, és ő kormányozza azt. Ő határozta meg az ember megmentését, amit az Ószövetségben meghirdetett, ezért várták az emberek a Messiást, a megmentőt. Ő az, aki örök életet ad, ő az, aki irgalmasságot gyakorol, mert szeret. Hogyan mondható akkor, hogy Isten nem ura a világnak?

Kifogásolja Szent Pál tanításait, mert túl hangsúlyossá tette az ember megváltását, Jézus kereszthalála által. „Megváltásgyümölcsélvezésnek” hívja, és megint a tudat átalakítását hangsúlyozza. Debreceni disputa c. írásában fény derül arra, hogy nemcsak Szent Pált utasítja el, tehát az Újszövetség nagy részét, de az Ószövetséget, az egyiptomi kivonulást is, amikor az egyiptomiak belefulladtak a vízbe, míg a választott nép megmenekült. Az Isten által vezetett bálványimádó népek elleni harcot agressziónak titulálja, ami elvezeti egészen a katonaság elutasításának tévedéséhez. Ezzel Isten tervét, a bálványimádat elleni harcot veti el, annak a nemzetnek a küzdelmét, melyből a Megváltó és a számára is elfogadható tanító megszületett. Mivel megveti Jézus Krisztus kereszthalál áldozatát, azt sem érti meg, hogy az „Ószövetséget okulásunkra írták meg”. Nem érzékeli a bálványimádatba süllyedt világ bűnösségét, reménytelenségét az üdvösségre, amíg Jézus meg nem jött, és nem, mint tanító, hanem mint Megváltó.

Mit mond a négy Evangélium? Miért jött Jézus?

Bulányi azt mondja, Pál kitalálta a maga Evangéliumát, mert ő nem lehetett Jézus tanítványa. Az apostolok évekig hallgatták Jézust, így szerinte feszültség van a négy Evangélium és a páli levelek között. A keresztény felekezetekben pálizmus van-írja Bulányi. Érdemes hát megnéznünk az Evangéliumokat, hogy valóban nem beszélnek e, Jézus keresztre feszítésének jelentőségéről. Már az elején le kell szögeznünk, hogy nyilván más volt a feladata annak, aki Jézussal élt évekig és más, aki nem volt a tanítványa. A négy evangélistánál így hangsúlyosabb szerep jut annak, hogy mit csinált, mit mondott Jézus. Mindent pontosan lejegyeztek és amint látni fogjuk, ebben bizony benne van az, hogy miért jött valójában. Igaz, ez nagyon lassan bontakozik ki, Jézus sokáig nem jelenti ki magát, sokszor csak példabeszédekben, hiszen nem jött még el az ideje. „Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia”- mondja az apostol, de még hallgatnia kell.

Jézus a feljegyzések szerint, soha nem mondta azt, hogy tanítónak jött volna.   Rögtön Máténál azt találjuk, hogy a „bűnösökért jött”(Mt8,12), nyilván nekik van a legnagyobb szükségük Isten irgalmára, a jézusi megváltásra a bűn rabságából, hogy az Úr országába kerülhessen. Ha tetteit nézzük, azt látjuk, hogy folyamatosan gyógyított. Ilyenkor azt mondta, „hited meggyógyított téged”, „megbocsáttattak bűneid”. Tehát azért jött, hogy higgyenek benne, abban, aki a bűnöket feloldja. „Te vagy az eljövendő, vagy mást várjunk? (Mt10,12) –kérdezik Keresztelő János tanítványai. Messiást vártak, és megjött, azért hogy a bűnöket megbocsássa, hogy üdvösségre vigyen ez által. Nem egyszerű tanítót vártak, nem csak prófétát. Tanítónak ott voltak előtte a próféták, ott volt Keresztelő János, de nagyobb volt ott, aki életét adta értük. Ennek előre jelzése, végig vonul az Ószövetségen, melyet Bulányi elvetett a Megváltóval együtt.  

Máté evangéliuma kimondja, miért jött: hogy „odaadja az életét, váltságul sokakért”(Mt20,28) A többieknél is találunk erre vonatkozóan igét, így nem igaz, hogy csak Pál beszél erről. Ugyanő az Utolsó vacsorán elhangzó Jézus szavait idézi: „ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára”(Mt26,28) Nincs tehát itt semmi feszültség Pál és az apostolok között, csak Bulányinak van vériszonya, ami miatt tévedésekbe esik.

 „Te vagy a Messiás?- kérdezi a főpap.  Magad Mondtad”- szól Jézus. Tehát nem tagadja, hogy ő az, akiről az ószövetségi próféták már régen hírt adtak, aki sokat fog szenvedni, meghal, de üdvösséget szerez az embereknek. Ő sem azt kérdezte, hogy tanító vagy? Próféta vagy? Márknál azt olvassuk, hogy „hirdessétek az Evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül.” Az Evangélium szó maga azt jelenti, hogy örömhír. Nem az a hír, hogy tanító érkezett, hanem az, hogy az üdvösség szerzője jelent meg a világban. A megkeresztelkedés maga jelzi a kereszthalált, ami záloga az emberek megváltásának.

Lukácsnál a Magnificatban, Isten irgalmáról esik szó Jézus születése kapcsán, mert ezzel telik be a régi ígéret: „megemlékezve irgalmáról, amelyet atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak örökre megígért”(Lk1,54-55). Zakariás eltelve a Szentlélekkel így beszélt: „Áldott az Úr, Izraelnek Istene, mert meglátogatta, és megváltotta népét. Erős szabadítót támasztott nekünk”(Lk1,68,69). Ő sem tanítóról beszél, akinek majd fia János készíti az utat, hanem a nép Megváltójáról, Szabadítóról szól. Ugyancsak Lukácsnál található, hogy „népét üdvösségre tanítsd, ami a bűnök bocsánatában van”(Lk1,77). Nem a példabeszédek tanítására hívja fel a figyelmet, hanem a bűnök bocsánatára, ami Jézus által érhető el. A Pásztorok hódolata kapcsán ezt tartja fontosnak elmondani: „Ma megszületett a Megváltónk, Krisztus az Úr, Dávid városában”(Lk2,11) Nem azt mondja, hogy megszületett a tanítónk, hanem a Megváltóról beszél.

Jánosnál találjuk: „Nézzétek az Isten báránya!”, akiről Mózes törvénye és a próféták írnak. A bárányt pedig tudjuk, leölni viszik, élő áldozatul sokakért, hogy vére által megváltást szerezzen. Jézus mondja: „Bontsátok le ezt a templomot és harmadnapra fölépítem”(Jan2,19). Itt pedig Jézus saját keresztre feszítéséről és feltámadásáról beszél. Azért küldte őt az Isten, hogy „üdvösséget szerezzen a világnak”. Nem tanító hivatal ez, hanem a küldetés a halálra az emberekért, mert Isten annyira szereti őket, hogy gondoskodik róluk, el ne vesszenek: „Aki hisz benne, az nem esik az ítélet alá…aki hisz a Fiúban, az örökké él…” Bulányi abban hisz, hogy saját magát meg tudja váltani a tudata által, ő képes arra, nincs szüksége Jézus megváltására. Jézus pedig János szerint is egyértelműen kinyilvánítja, miért jött: „Én vagyok a mennyből alászállott kenyér. A kenyér, amelyet adok, a testem, a világ életéért”(Jn6,51) Bulányi szerint Jézus halála a hűség jele az Atyához. Holott Jézus teste feláldozásról beszél, a világért. Óriási melléfogás!

Jézus azt mondja: „Én vagyok a kapu. Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor, életét adja a juhaiért”(Jn11,11). Nem azt mondja, hogy én vagyok a jó tanító, hanem azt, hogy életét adja az emberért, hogy rajta mint kapun bejusson a mennyországba. Ő „odaadja az életét, hogy másoknak örök élete legyen.” Kaifás a főpap is megjövendöli, hogy „Jézus meghal a népért”. Jézus így beszél: Talán mondjam azt, hogy „Atyám szabadíts meg az órától? De hiszen, éppen ezért az óráért jöttem!”(Jn12,27). 

Van még több kérdés, hogy miért jött Jézus?        

Baloldali antiszemitizmus és keresztényüldözés

Baloldali antiszemitizmus és keresztényüldözés
http://polgarportal.hu/pok-katalin-baloldali-antiszemitizmus-es-keresztenyuldozes/

Keresztény elnyomás és PC nyelv a tudományokban

Keresztény elnyomás és PC nyelv a tudományokban

Változik a világtrend. Ha egy nagyhatalom elnöke azt mondja, hogy tud a keresztények háttérbe szorításáról és ezen a helyzeten változtatni fog, akkor egy világtrend változhat meg. Trump azt mondta:

 „Ha muszlim voltál bejöhettél Amerikába, de ha keresztény voltál, majdnem lehetetlen volt. Nagyon, nagyon nem volt fair! Így mi most segíteni fogunk nekik.”

Miért is mondható, hogy a kereszténység eddig el volt nyomva? Itt az iszlamizáció veszélye vetette fel a problémát, holott az igen régi. Az iszlám riadalom csak ráirányította a figyelmet arra, hogy Európa kezdett beleveszni a keresztény morál nélküli liberális toleranciájába, abba az álhumanizmusba, mely Isten nélkül való. Ennek az ideológiának a kiépülése és a kereszténység elnyomása főként XIX. századi előzményekre és a XX. századi kivirágzására vezethető vissza. A gyarmatosításokkal kezdődött, amikor a keleti vallás a hódítók kultúrájába behatolt. A hódítók hazahozták a meghódítottak vallási könyveit, amit beépítettek a nyugati tudományokba. Hegel a hinduizmust, Schopenhauer a buddhizmust fordította le a filozófia nyelvére. Az archaikus tanok felélesztését folytatta Nietzsche a görög Dionüszosz elv és a perzsa vallás beépítésével a Zarathusztrában. A XX. század elején C. G. Jung az archaikus tanokat lefordította a pszichológia nyelvére, mely ma is több irányzatában az önmegváltás keleti copingjában van. A vallástudomány kialakulása már a keleti könyvek behozásával megkezdődött. A kereszténység legyőzésére jött létre és a mai napig fő célja, hogy keresztény szempontból ne lehessen a vallásokat elemezni. Később ez az elv, minden tudományra kiterjedt, melyek létrehozták már a XX. században a Politikailag Korrekt (PC) beszédmódot. Hozzájárult mindehhez a múlt század elején Mircea Eliade román valláskutató, aki a „szent dialektikája” elméletét alkotta meg. Ez visszatér a posztmodern liberális gondolkodásban, mely azt mondja, minden vallás egyenlő, minden megváltáskeresést egyenlőnek fogadunk el. Jézus diszkriminálása történt meg ezzel, aki azt mondta” Én vagyok az út, az igazság és az élet”. Csak „általam” juthattok az Atyához, nincs tehát sok út és sok igazság, ahogy ezt a mai keresztény ellenes liberális posztmodern világrend mondja. Eliade egyenlővé tette az archaikus vallásokat a zsidó-kereszténységgel, a „Világfa” eggyé olvadt a „Kereszttel”. Az ókortudósok munkáiban a „Közel-kelet mítoszai”között egy mítosz lett a zsidó üdvtörténet, az ugariti, hettita, egyiptomi mítoszok között.  C. G. Jung Kelet-Nyugat egyesítését tűzte ki célul, ami a XX. században megvalósult, ennek következménye lett a posztmodern „anything goes”, és a mai PC nyelv, ahogy a tudományokban ez jól nyomon követhető. Jan Assmann egyiptológus folytatta a munkát, amikor meghirdette „Egyiptom méltóságának visszaadását”. Ez egyet jelent a kereszténység tagadásával. A Bibliában ugyanis Egyiptom „mind valós, mind átvitt értelemben” a bűn neve, mert a bálványok és tanaik imádását jelenti. Mindezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy Chicagóban, 1993-ban a Világvallások Parlamentjén írásba foglalták, miszerint „eddig a kereszténység agresszív módon az elsőségre tört, de ennek vége, minden vallás egyenlő”. Most úgy látszik, Trump győzelmével ennek a világrendnek lesz vége, mely megtűrte ugyan a kereszténységet, de azt már nem lehetett mondani, hogy egyetemes, sem azt, hogy Jézus a világ Megváltója. Buddha, Jézus és Mohamed egy szintre került, egyenlő vallási tanítók, de Jézus, mint Megváltó szóba sem jöhetett.

A PC beszédmód általánosan bevett a humán tudományokban, mely segít az egyenértékűségi képzet alátámasztásában. Az erkölcsi tankönyvekben együtt találhatók az Apollóni szabályok, Jézus morális tanításai és Buddha aranymondásai. Jelen van a vallástudományban, ahol nem lehet keresztény szempontból elemezni egyetlen más vallást sem. A néprajzban, ahol a táltos, a sámán, a „mágikus/vallási specialista”, a „mediátor” a „kommunikációs szakember egy –egy típusa” és nem lehet keresztény néprajzot művelni. A bibliakritika tudományában, ahol nem lehet azt mondani, hogy a Biblia, Isten ihletett igéje. Mózes sem felel meg a posztmodern liberális toleranciának, mert különválasztotta a jót a rossztól, az assmanni egyiptológiában pejoratív megjelölést kap. Így a kor kiiktatta a „bálvány”, „pogány” szavakat a tudományokból és a mindennapi közbeszédből, nehogy valamilyen érzékenységet megsértsünk. A pogány tanok „bölcsességgé” változtak, mert mindezt megelőzte az értékek átértékelése. Az egyiptomi „fekete mágia” megnevezés még elfogadott volt hazánkban, a ’70-es években, de mára a „mágikus megsemmisítés” nevet kapta. Az „okkult tanok” helyett, ma a PC jegyében, az „ókori bölcsesség” szót használják. A Bibliában tiltott „jel” ill. „jegymagyarázat”, amit a mágusiskolákban tanítottak Babilonban, az előkelő „szemiotika” nevet kapta.  A bálványimádó kultuszok kora, „aranykor” lett. Az „ég seregeivel”, a „gonosz szellemekkel” való Bibliában tiltott érintkezés, az „ég és föld közötti nagyszerű kapcsolattá” változott. Az okkult gyakorlatokat végző „extatikusok”, „mágusok”, „guruk”, a keresztény szentekkel lettek egyenlők. A vallási ismertető könyvekben, a „mágus”, a „táltos” a „szent egy típusa” lett. Babilon mágusai, és népeinek helyei, ahol az okkult ás áldozati szertartásokat végezték, „szent helyek” lettek. Az indiai istenek önmegváltás gyakorlatai, mint a meditáció és jóga, bölcsesség és egészség megőrző technikák lettek Európában. Az „idegen istenek” tanai „szent könyvek” lettek a tudományos nyelvezetben. A Szentírás viszont „nagy narráció” a posztmodernben és „mítosz”az ókortudományban. A bűn helyett bevezették a „tapasztalat”buddhista értelmezését, a „test joga” feminista megjelölést. A „természetes”-„természetellenes” fogalma „előítélet” lett. Az „igaz-hamis”, „jó-rossz” keresztény kategóriák helyett a „sok igazság”, „minden megy” posztmodern szóhasználat jött divatba. A „vagy-vagy” helyébe az „is-is” keleti szóhasználata és kultúrája lépett. Az „igaz vallás” helyett, a „mindegyik egyenlő mértékben igaz”. A többi biblikus fogalommal együtt (pogány, bálvány, okkult) kiiktatták a „tévtan” szót is, mert a Biblia megszűnt viszonyítási alap lenni. Az isteni megváltás helyett, az önmegváltás módozatai lettek elfogadottak, ami főként a pszichológiában, legdominánsabban a transzperszonális pszichológiában lett tanagyag. A „relativitás, kötelező tanagyag lett”, ahogy ezt Fukuyama már korábban megírta Amerikában. A PC szabályai szerint, ezzel nem sértünk meg más vallásokat. A kereszténység sérelme senkinek fel sem tűnt. A liberális tolerancia és álhumanizmus elterjesztette, hogy „minden nép ugyanazt az Istent imádja, csak más nyelvezettel”. Az sem tűnt fel senkinek, hogy nemcsak az isten nevek mások, de az istenkép és a tanítások is eltérnek, és hogy a Biblia éppen ez „idegen istenek” imádatáról beszél, mint legfőbb bűnről. A PC nyelv védősátora alatt, korunkban győzött Egyiptom és Babilon, ami a Jelenések könyvében mégis legyőzetik.                        

Mi a baj a Politikailag Korrekt (PC) nyelvvel? Hiányzik belőle a keresztény morál, mely megkülönböztette az igazat, a hamistól, a jót a rossztól. Semleges név választása, nem más, mint a hamis álhumanizmus, mert az „Isten nélkül is jók vagyunk” vallását hozta a világba. Míg az elején voltak benne hasznos, humánus dolgok, mára a józanész elvesztése fenyeget. Nemcsak nyelvhasználat, ideológia is egyben. Ennek késői következménye az abortuszok, a nemek egybemosása, a nemi identitás váltások divatja, az azonos neműek házassága, a „transzneműek mosdója”, mint a Trump előtti világrend jelképe. A gender elméletben az anya helyett, a „terhes személy” megjelölés lenne az új PC. nyelv. Mindennek oka a kereszténység elnyomása, a Biblia, mint viszonyítási alap megszüntetése.

Reméljük, Trump lavinája, magával sodorja mindezt és végre a kereszténység elfoglalhatja méltó helyét a világban és újra lehet keresztény tudományokat is művelni, Jézus újra a világ, egyetemes Megváltója lehet. Az iszlám hangosan, illegálisan, terrorral, erőszakkal érkezik, hogy felfigyeljünk arra, ami csendben, legálisan, rejtetten a tolerancia és az álhumanizmus képében PC nyelven érkezett kereszténységünk ellen.