Keresztény elnyomás és PC nyelv a tudományokban

Keresztény elnyomás és PC nyelv a tudományokban

Változik a világtrend. Ha egy nagyhatalom elnöke azt mondja, hogy tud a keresztények háttérbe szorításáról és ezen a helyzeten változtatni fog, akkor egy világtrend változhat meg. Trump azt mondta:

 „Ha muszlim voltál bejöhettél Amerikába, de ha keresztény voltál, majdnem lehetetlen volt. Nagyon, nagyon nem volt fair! Így mi most segíteni fogunk nekik.”

Miért is mondható, hogy a kereszténység eddig el volt nyomva? Itt az iszlamizáció veszélye vetette fel a problémát, holott az igen régi. Az iszlám riadalom csak ráirányította a figyelmet arra, hogy Európa kezdett beleveszni a keresztény morál nélküli liberális toleranciájába, abba az álhumanizmusba, mely Isten nélkül való. Ennek az ideológiának a kiépülése és a kereszténység elnyomása főként XIX. századi előzményekre és a XX. századi kivirágzására vezethető vissza. A gyarmatosításokkal kezdődött, amikor a keleti vallás a hódítók kultúrájába behatolt. A hódítók hazahozták a meghódítottak vallási könyveit, amit beépítettek a nyugati tudományokba. Hegel a hinduizmust, Schopenhauer a buddhizmust fordította le a filozófia nyelvére. Az archaikus tanok felélesztését folytatta Nietzsche a görög Dionüszosz elv és a perzsa vallás beépítésével a Zarathusztrában. A XX. század elején C. G. Jung az archaikus tanokat lefordította a pszichológia nyelvére, mely ma is több irányzatában az önmegváltás keleti copingjában van. A vallástudomány kialakulása már a keleti könyvek behozásával megkezdődött. A kereszténység legyőzésére jött létre és a mai napig fő célja, hogy keresztény szempontból ne lehessen a vallásokat elemezni. Később ez az elv, minden tudományra kiterjedt, melyek létrehozták már a XX. században a Politikailag Korrekt (PC) beszédmódot. Hozzájárult mindehhez a múlt század elején Mircea Eliade román valláskutató, aki a „szent dialektikája” elméletét alkotta meg. Ez visszatér a posztmodern liberális gondolkodásban, mely azt mondja, minden vallás egyenlő, minden megváltáskeresést egyenlőnek fogadunk el. Jézus diszkriminálása történt meg ezzel, aki azt mondta” Én vagyok az út, az igazság és az élet”. Csak „általam” juthattok az Atyához, nincs tehát sok út és sok igazság, ahogy ezt a mai keresztény ellenes liberális posztmodern világrend mondja. Eliade egyenlővé tette az archaikus vallásokat a zsidó-kereszténységgel, a „Világfa” eggyé olvadt a „Kereszttel”. Az ókortudósok munkáiban a „Közel-kelet mítoszai”között egy mítosz lett a zsidó üdvtörténet, az ugariti, hettita, egyiptomi mítoszok között.  C. G. Jung Kelet-Nyugat egyesítését tűzte ki célul, ami a XX. században megvalósult, ennek következménye lett a posztmodern „anything goes”, és a mai PC nyelv, ahogy a tudományokban ez jól nyomon követhető. Jan Assmann egyiptológus folytatta a munkát, amikor meghirdette „Egyiptom méltóságának visszaadását”. Ez egyet jelent a kereszténység tagadásával. A Bibliában ugyanis Egyiptom „mind valós, mind átvitt értelemben” a bűn neve, mert a bálványok és tanaik imádását jelenti. Mindezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy Chicagóban, 1993-ban a Világvallások Parlamentjén írásba foglalták, miszerint „eddig a kereszténység agresszív módon az elsőségre tört, de ennek vége, minden vallás egyenlő”. Most úgy látszik, Trump győzelmével ennek a világrendnek lesz vége, mely megtűrte ugyan a kereszténységet, de azt már nem lehetett mondani, hogy egyetemes, sem azt, hogy Jézus a világ Megváltója. Buddha, Jézus és Mohamed egy szintre került, egyenlő vallási tanítók, de Jézus, mint Megváltó szóba sem jöhetett.

A PC beszédmód általánosan bevett a humán tudományokban, mely segít az egyenértékűségi képzet alátámasztásában. Az erkölcsi tankönyvekben együtt találhatók az Apollóni szabályok, Jézus morális tanításai és Buddha aranymondásai. Jelen van a vallástudományban, ahol nem lehet keresztény szempontból elemezni egyetlen más vallást sem. A néprajzban, ahol a táltos, a sámán, a „mágikus/vallási specialista”, a „mediátor” a „kommunikációs szakember egy –egy típusa” és nem lehet keresztény néprajzot művelni. A bibliakritika tudományában, ahol nem lehet azt mondani, hogy a Biblia, Isten ihletett igéje. Mózes sem felel meg a posztmodern liberális toleranciának, mert különválasztotta a jót a rossztól, az assmanni egyiptológiában pejoratív megjelölést kap. Így a kor kiiktatta a „bálvány”, „pogány” szavakat a tudományokból és a mindennapi közbeszédből, nehogy valamilyen érzékenységet megsértsünk. A pogány tanok „bölcsességgé” változtak, mert mindezt megelőzte az értékek átértékelése. Az egyiptomi „fekete mágia” megnevezés még elfogadott volt hazánkban, a ’70-es években, de mára a „mágikus megsemmisítés” nevet kapta. Az „okkult tanok” helyett, ma a PC jegyében, az „ókori bölcsesség” szót használják. A Bibliában tiltott „jel” ill. „jegymagyarázat”, amit a mágusiskolákban tanítottak Babilonban, az előkelő „szemiotika” nevet kapta.  A bálványimádó kultuszok kora, „aranykor” lett. Az „ég seregeivel”, a „gonosz szellemekkel” való Bibliában tiltott érintkezés, az „ég és föld közötti nagyszerű kapcsolattá” változott. Az okkult gyakorlatokat végző „extatikusok”, „mágusok”, „guruk”, a keresztény szentekkel lettek egyenlők. A vallási ismertető könyvekben, a „mágus”, a „táltos” a „szent egy típusa” lett. Babilon mágusai, és népeinek helyei, ahol az okkult ás áldozati szertartásokat végezték, „szent helyek” lettek. Az indiai istenek önmegváltás gyakorlatai, mint a meditáció és jóga, bölcsesség és egészség megőrző technikák lettek Európában. Az „idegen istenek” tanai „szent könyvek” lettek a tudományos nyelvezetben. A Szentírás viszont „nagy narráció” a posztmodernben és „mítosz”az ókortudományban. A bűn helyett bevezették a „tapasztalat”buddhista értelmezését, a „test joga” feminista megjelölést. A „természetes”-„természetellenes” fogalma „előítélet” lett. Az „igaz-hamis”, „jó-rossz” keresztény kategóriák helyett a „sok igazság”, „minden megy” posztmodern szóhasználat jött divatba. A „vagy-vagy” helyébe az „is-is” keleti szóhasználata és kultúrája lépett. Az „igaz vallás” helyett, a „mindegyik egyenlő mértékben igaz”. A többi biblikus fogalommal együtt (pogány, bálvány, okkult) kiiktatták a „tévtan” szót is, mert a Biblia megszűnt viszonyítási alap lenni. Az isteni megváltás helyett, az önmegváltás módozatai lettek elfogadottak, ami főként a pszichológiában, legdominánsabban a transzperszonális pszichológiában lett tanagyag. A „relativitás, kötelező tanagyag lett”, ahogy ezt Fukuyama már korábban megírta Amerikában. A PC szabályai szerint, ezzel nem sértünk meg más vallásokat. A kereszténység sérelme senkinek fel sem tűnt. A liberális tolerancia és álhumanizmus elterjesztette, hogy „minden nép ugyanazt az Istent imádja, csak más nyelvezettel”. Az sem tűnt fel senkinek, hogy nemcsak az isten nevek mások, de az istenkép és a tanítások is eltérnek, és hogy a Biblia éppen ez „idegen istenek” imádatáról beszél, mint legfőbb bűnről. A PC nyelv védősátora alatt, korunkban győzött Egyiptom és Babilon, ami a Jelenések könyvében mégis legyőzetik.                        

Mi a baj a Politikailag Korrekt (PC) nyelvvel? Hiányzik belőle a keresztény morál, mely megkülönböztette az igazat, a hamistól, a jót a rossztól. Semleges név választása, nem más, mint a hamis álhumanizmus, mert az „Isten nélkül is jók vagyunk” vallását hozta a világba. Míg az elején voltak benne hasznos, humánus dolgok, mára a józanész elvesztése fenyeget. Nemcsak nyelvhasználat, ideológia is egyben. Ennek késői következménye az abortuszok, a nemek egybemosása, a nemi identitás váltások divatja, az azonos neműek házassága, a „transzneműek mosdója”, mint a Trump előtti világrend jelképe. A gender elméletben az anya helyett, a „terhes személy” megjelölés lenne az új PC. nyelv. Mindennek oka a kereszténység elnyomása, a Biblia, mint viszonyítási alap megszüntetése.

Reméljük, Trump lavinája, magával sodorja mindezt és végre a kereszténység elfoglalhatja méltó helyét a világban és újra lehet keresztény tudományokat is művelni, Jézus újra a világ, egyetemes Megváltója lehet. Az iszlám hangosan, illegálisan, terrorral, erőszakkal érkezik, hogy felfigyeljünk arra, ami csendben, legálisan, rejtetten a tolerancia és az álhumanizmus képében PC nyelven érkezett kereszténységünk ellen.